Märcz Tamás gondolata: A győzelem pillanata csupán egy röpke élmény, míg az úton való haladás örökre velünk marad.
Még néhány nap áll rendelkezésre, hogy részt vegyél az Ezüstgerely Művészeti Pályázaton, amelynek idei vezérmotívuma az "Út a csúcsra". A Sportintézet célja, hogy a sport világát a kortárs fotóművészet eszközeivel ragadja meg. A fókusz nem a győzelem örömteli pillanataira helyeződik, hanem inkább az odavezető útra: a felkészülésre, a kitartásra és a mindennapi küzdelmekre. A bírálóbizottságban számos elismert sportoló és művész mellett Märcz Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, mesteredző is szerepel. Ő az Indexnek adott interjújában osztotta meg gondolatait arról, hogy mitől válik a sport valódi művészetté.
Az Ezüstgerely-díj már több mint hatvan éves hagyományt képvisel, és az elnyerése a profi és amatőr fotósok számára egyaránt rendkívüli elismerést jelent. A 2023-as évben megújult pályázat bírálóbizottságába idén először lépett be Märcz Tamás, aki játékosként és kapitányként is megélt számos kihívást a csúcsra vezető úton. Az idei mottó azokra a sokszor rejtett, mégis elengedhetetlen erőfeszítésekre utal, amelyek a sikerek mögött állnak. A pályázat témája arra is reflektál, hogy a sportolói élet nem csupán a diadalokról szól, hanem a nehézségekről és a küzdelmekről is. Ezek azok a pillanatok, amikor a hit és a társakba vetett bizalom ad erőt az embernek, hogy folytassa az utat, még a legnagyobb megpróbáltatások közepette is.
Az olimpiai bajnok úgy véli, hogy a sport valódi ereje nem csupán a győzelmekben, hanem a kitartásban és az egymás iránti bizalomban rejlik. "Volt olyan időszak az életemben, amikor kizárólag a saját hitem tartott életben, különösen sérülések vagy rosszabb teljesítmények után. Ezen kívül pályafutásom során rengeteg extra munkát fektettem bele, amihez elengedhetetlen volt a személyes motiváció" – osztotta meg tapasztalatait. Hozzátette, hogy a nehézségeket ritkán érdemes egyedül viselni. A csapat ereje nemcsak a mérkőzések kimenetelében nyilvánul meg, hanem a legapróbb gesztusokban is. "A vízilabdában egy játékos szinte sosem van egyedül. Még a legnehezebb pillanatokban is ott van a társak bizalma, ami gyakran új erőt ad. Egy-egy edzés végén, amikor fáradtan lépsz ki a vízből, és a csapattársad vagy az edződ csak rád néz, bólint, vagy mond egy bátorító szót, az sokszor többet ér minden elismerésnél. Ez mind hozzájárult az én utamhoz."
Märcz Tamás pályafutása során számos országban és csapatban próbálta megtalálni a helyét, majd szövetségi kapitányként folyamatosan alkalmazkodnia kellett a körülmények változásaihoz. Az alkalmazkodás és az újrakezdés folyamata egy klasszikus képpel jól összefoglalható, amely egyben a pályázat témáját is megjeleníti. Tapasztalatai alapján minden új csapat, közeg és ország egy új vízfelületet jelent, de az úszás és a lövés mozdulatai mindig azonosak. "A bizonytalanság elfogadása és az elszántság számomra legjobban a vízbe ugrás pillanatában jelenik meg. Az a pillanat, amikor elrugaszkodsz a rajtkőről, és nem tudod, milyen hőmérsékletű lesz a víz, vagy mennyire érzed nehéznek a tested aznap. De tudod, hogy menni kell, mert ez a feladatod. Az újrakezdés mindig ilyen: tele van bizonytalansággal, ugyanakkor felszabadító érzés is."
Úgy véli, hogy a művészeknek éppen ezt kellene megragadniuk az Ezüstgerely pályázat keretein belül. A korábbi vízilabda szövetségi kapitány, Märcz Tamás szerint a sport és a művészet szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint ahogyan azt sokan elsőre gondolnák. A játék során megjelenő mozdulatok, ritmus és összhang mind-mind olyan elemek, amelyeket ő művészetnek tekint. Most pedig ez a dinamikus világ új értelmet nyerhet a fényképezőgép lencséjén keresztül.
Több mint húsz éves játékospályafutása alatt bejárta a világ különböző szegleteit, számos klub színeiben játszott, és jól tudja, milyen érzés, amikor egy csapat a vízben egyetlen ritmusra mozog. "A sport valójában egyfajta önkifejezés, ahol a test és a mozdulatok festik meg a képet" – osztotta meg gondolatait. Ahogy fogalmazott, egy ügyesen kivitelezett akció vagy egy hibátlan emberelőny végrehajtása olyan esztétikai élményt nyújthat, mint egy lenyűgöző színházi előadás. "Számomra az igazi 'művészi' pillanat az, amikor a csapat tökéletes harmóniában működik. Amikor mindenki érzi egymást a vízben, az már több, mint csupán sportág – az valóban zene."
A pályafutása alatt rengeteg emlékezetes sikert tapasztalt meg, de ugyanakkor azt is jól tudja, milyen hosszú és kimerítő út vezet a csúcsra. Éppen ezért meggyőződése, hogy az igazi érték nem csupán a győzelemben, hanem az ahhoz vezető folyamatban rejlik. "Sokszor úgy érzem, hogy a munka maga a lényeg. Az edzések monotóniája, az apró előrelépések, ahogyan egy csapat folyamatosan formálódik. Ezek adják meg a sport valódi értelmét. A dobogón állni csupán egy pillanatnyi öröm, de az azt megelőző hónapok és évek azok, amelyekből igazán tanul az ember." Vagyis a győzelem csupán egy rövid eufória, míg az igazi tanulság a mögöttes folyamatban rejlik.
Ezért, ha egy művésznek kellene megörökítenie ezt a pillanatot, nem a győzelem fénye ragyogna előtte, hanem inkább egy edzés színtere: "a gőzölgő víz fölött a csend, az elcsigázott arcok, a bizalmas pillantások" - hiszen ebben a jelenetben minden benne rejlik: a harc, a szépség és a kitartás esszenciája.
Az Ezüstgerely 2025 pályázat tehát a sport és művészet határterületén keres új nézőpontokat. Az alkotókat arra hívja, hogy a csúcsra vezető út történetét mutassák meg. A pályaműveket 2025. október 31-ig lehet beküldeni.
Az alkotók professzionális fotóalkotás, professzionális fotósorozat (háromtól hat képből álló sorozat) és amatőr fotóalkotás kategóriákban nevezhetnek. Egy pályázó legfeljebb öt fotót vagy egy sorozatot küldhet be. A több mint hatmillió forint összdíjazású pályázat egyfordulós, országos és teljesen online formában zajlik, nevezési díj nélkül.
A bírálóbizottságot Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár vezeti. A tagok között szerepel Szalay Krisztina, Szalontai Ábel, Szalmás Péter, Bánkuti András, Baji Balázs, Illés Fanni és Szöllősi György is.
