Martina Navratilova kifejezte véleményét a béranyaság ellen, mire Andy Cohen nyíltan kritizálta és megjegyzéseivel leminősítette őt.
Martina Navratilova teniszlegendának a béranyaságról tett kijelentése komoly hullámokat vert Hollywoodban. Andy Cohen producer, a helyzet hőse, annyira felháborodott, hogy nyíltan butának és tájékozatlannak titulálta a 18-szoros Grand Slam-győztest. A drámai fordulatokat csak fokozta, hogy Navratilova felesége, Julia Lemigova, éppen Cohen műsorában állt ki férje álláspontja ellen. E közben a béranyaság kérdései számos etikai és jogi dilemmát vetnek fel, hiszen világszerte mindössze hét országban engedélyezett ez a gyakorlat.
A tenisz világának ikonikus alakja, Martina Navratilova, és a népszerű televíziós műsorvezető, Andy Cohen között élénk párbeszéd bontakozott ki a béranyaság témájában. Navratilova júliusban egy később eltávolított X-bejegyzésben fejezte ki kritikáját e gyakorlat ellen. A 18-szoros Grand Slam-győztes nem először osztotta meg véleményét a kérdésről; korábban Margaret Atwood A szolgálólány meséjével vonatta párhuzamot, amelyben termékeny nőket kényszerítenek arra, hogy gazdag, meddő párok számára gyermeket szüljenek.
"A béranyaság alapvetően elítélendő" - írta Navratilova, ezzel felkeltve Andy Cohen, a Real Housewives producere figyelmét, aki éles kritikát fogalmazott meg a teniszlegenda szavaival kapcsolatban. Cohen egyik műsorában tájékozatlannak és ostobának minősítette Navratilova véleményét. Az ügy érdekessége, hogy Julia Lemigova, Navratilova felesége, aki hisz a béranyaság lehetőségében, nem osztja párja nézeteit.
A teniszvilág ikonikus alakja, Navratilova, azzal érvel, hogy a béranyaság gyakran a társadalmi-gazdasági hátrányos helyzetű nőket sújtja. Olyan országokban, ahol a szegénység széleskörű, a "béranya-turizmus" különösen elterjedt, ami aggasztó jelenség. Navratilova hangsúlyozza, hogy ezek a nők fokozott kockázatnak vannak kitéve a terhesség során, és a megszületett gyermekek árucikként való kezelése etikailag megkérdőjelezhető. Ezzel szemben Cohen, a béranyaság támogatója, személyes támadásként értékeli Navratilova kritikáját. Szerinte a teniszcsillag tévesen ítéli meg az intézményt, és nem veszi figyelembe a béranyaság lehetséges pozitív aspektusait.
Kutatások szerint a donorok segítségével fogant gyermekek 62 százaléka etikailag és erkölcsileg kifogásolhatónak tartja ezeket a módszereket. Egy Harvardon készült tanulmány kimutatta, hogy a születésükkor elválasztott gyermekekben trauma alakul ki, amely akár tartósan megváltoztathatja az agy működését. Míg az örökbefogadás szigorú háttérellenőrzést és felkészítést igényel, a béranyaság révén még akár szexuális bűnözők is szerezhetnek gyermeket megfelelő ellenőrzés nélkül.
A gazdag „megrendelők” gyakran úgy tekintenek a béranyák testére, mint egy egyszerű inkubátorra. Sőt, egyesek képesek arra, hogy abortuszra kényszerítsék őket, ha kiderül, hogy a várandósság során fogyatékkal élő gyermek érkezik, vagy ha ikrek várhatóak. De előfordulhat az is, hogy pusztán azért, mert a baba neme nem felel meg az elvárásaiknak, sürgetik a beavatkozást. Ráadásul az ilyen csecsemőknél gyakrabban jelentkeznek bizonyos szövődmények, és a koraszülés kockázata is megnövekszik. A béranyák számára mindez rendkívüli lelki megpróbáltatást jelent, hiszen a világra hozott gyermeküktől való elválás fájdalmát is el kell viselniük.
Jogi szempontból pedig mindössze hét országban legális a béranyaság: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Oroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Indiában és Grúziában. A legtöbb ország azonban nem gyakorlati, hanem elvi szempontból tiltja az intézményt, melyet több aspektussal indokolnak, mint a gyermek adásvételének kifogásolhatósága, az emberi test eldologiasodása és a jogviszony egyoldalúsága.
Magyarországon a béranyaság jogi megítélése bonyolult helyzetet teremt, mivel a büntetőtörvénykönyv 214. szakasza egyértelműen bűncselekménynek minősíti a családi jogállás megváltoztatását. A magyar jogrendszer értelmében a gyermek hivatalos édesanyja az a nő, aki világra hozza őt. A béranyaság azonban ezt a hagyományos definíciót felborítja, hiszen a szülőanya szerepét a kívánságszülő veszi át, ami ellentétes a hazai törvényekkel. Ez a jogi konfliktus számos etikai és társadalmi kérdést vet fel, amelyek megoldása elengedhetetlen a béranyaság jövőbeli szabályozása szempontjából.
