Létrejött az új francia kormány.

Sébastien Lecornu francia miniszterelnök újbóli kinevezése után két nappal megalakult vasárnap este az új francia kormány - jelentette be az elnöki hivatal.

A közlemény alapján a 34 fős kabinetben a nagyközönség számára kevésbé ismert, civil társadalomból származó szakemberek is fontos szerepet játszanak, hiszen nyolc tárca élén kaptak helyet. Ezzel szemben a politikai képviselők az elnöki pártból, a jobbközép Köztársaságiaktól, valamint a centrista pártokból érkeztek.

Összességében a kormány összetétele kétharmadában megújult, de a külügyi tárcát továbbra is a centrista Jean-Noël Barrot vezeti, az igazságügyi tárca élén a jobboldali Gérald Darmanin maradt, és a jobboldali Rachida Dati változatlanul kulturális miniszter lesz. A belügyminiszteri poszton Bruno Retailleau-t, a Köztársaságiak vezetőjét viszont az eddigi párizsi prefektus, Laurent Nunez váltja.

A védelmi tárcát Sébastian Lecornutől az eddigi egészségügyi és munkaügyi miniszter, Catherine Vautrin veszi át, míg az ő eddig tárcáját az állami vasúttársaság, az SNCF leköszönő vezérigazgatója, Jean-Pierre Farandou fogja ezentúl irányítani.

A korábbi védelmi minisztert, Sébastien Lecornut, Emmanuel Macron elnök először szeptember 9-én nevezte ki kormányfőnek. Ám Lecornu múlt hétfőn váratlanul benyújtotta lemondását, csupán 14 órával azután, hogy vasárnap este hivatalba lépett új kormányával. A politikai elit körében heves felháborodást keltett, hogy megtartotta elődje, François Bayrou minisztereinek többségét, és visszahívta Bruno Le Maire-t, a költségvetési hiányért részben felelős volt pénzügyminisztert a védelmi tárca élére.

Az újabb kormány kinevezését követően Sébastien Lecornu vasárnap este az X-en jelezte, hogy mostantól "egyetlen dolog számít: az ország érdeke". A kormányfő megköszönte a minisztereknek, "akik személyes és pártérdekeken felül, teljes szabadságban kötelezik el magukat ebben a kormányban".

A szeptemberi hónapban a 44 milliárd eurós megtakarítást célzó tervekkel lépett elő Francois Bayrou kabinetje, ezt megelőzően pedig decemberben Michel Barnier kormánya is hasonló lépéseket tett. Eközben az ország adóssága már elérte a 3300 milliárd eurót, ami a bruttó hazai termék 115 százalékát is meghaladja.

Az új kormány kedden üli meg első találkozóját, ahol a jövő évi költségvetési tervezet körüli diskurzusra kerül sor. A tervezet részleteit a Nemzetgyűlés szerdán kezdi el megvitatni.

Az alapvető kérdés, hogy meddig maradhat hivatalban az új kabinet, miután a tavaly nyári előrehozott választások következtében a Nemzetgyűlés háromosztatú rendszerre váltott, 11 frakcióval. Ebből adódóan egyik párt sem tudott abszolút többséget kialakítani. Eddig az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatták a kisebbségi kormányt, míg a másik két tábor – a választásokon vezető szerepet szerző baloldali pártok, valamint a Marine Le Pen vezette szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés – az ellenzék oldalán politizál.

Az elmúlt év negyedik kormányának működésével kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy a parlamentben a jobboldali képviselők hajlandók lesznek-e támogatni a kormány által előterjesztett javaslatokat.

A Szocialista Párton kívül szinte minden baloldali politikai erő, valamint a Nemzeti Tömörülés már jelezte, hogy bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani a kormány ellen. Még néhány szocialista képviselő is fontolóra vette a támogatást, miután az utóbbi négy hét konzultációs folyamatai során Sébastien Lecornu nem tudott kielégítő válaszokat adni a felmerült kérdésekre. A baloldali pártok legfőbb követelése a 2023-as nyugdíjreform azonnali és teljes felfüggesztése, amely Emmanuel Macron második ötéves ciklusának legmeghatározóbb intézkedése és emblematikus szimbóluma. A nyugdíjkorhatár emeléséről szóló törvény, amely 62 évről 64 évre módosította azt, hónapokon át tartó, milliós demonstrációkat váltott ki országszerte.