MI történik a testünkkel 24 órás böjt alatt? Egy videó részletesen ismerteti a folyamatokat és hatásokat, melyek a böjt során végbemennek. Fedezd fel, hogyan reagál a szervezet, milyen változások zajlanak le, és milyen előnyöket nyújthat ez a gyakorlat a

Egy lenyűgöző animációs film vázolja fel, hogyan reagál a testünk egy 24 órás böjt során. Az animáció részletesen bemutatja azokat a biokémiai és fiziológiai folyamatokat, amelyek végbemennek, miközben a szervezet alkalmazkodik az étkezés elmaradásához.

Egy új, lebilincselő animációs kisfilm lenyűgöző módon tárja elénk, mi történik a testünkkel, amikor 24 órán át táplálék nélkül maradunk.

A GrowFit Health YouTube-csatorna által készített, mindössze 45 másodperces, látványos videó részletesen bemutatja, miként indítja el a 24 órás böjt a testben zajló mélyreható regenerációs folyamatokat.

A Daily Mail beszámolója szerint, ha valaki kihagy egy étkezést, akkor körülbelül négy órával később a szervezete leállítja az emésztési folyamatokat. Ez idő alatt az inzulinszint csökkenni kezd, és a test elkezd a raktározott cukrokhoz nyúlni, hogy energiát nyerjen. Ez a mechanizmus segít a szervezetnek alkalmazkodni az étkezések közötti időszakokhoz, és fenntartani a szükséges energiaszintet.

Az inzulin egy alapvető hormon, amely kulcsszerepet játszik a vércukorszint szabályozásában. Ha a vércukorszint stabil, az nem csupán a közérzetünket javítja, hanem hozzájárul a pihentető alváshoz és a hatékonyabb koncentrációhoz is.

Nyolc óra elteltével, amikor a cukorraktárak kezdik kimerülni, a szervezet aktiválja a glükagont – ez a tárolt glükóz (vagyis a cukor) kémiai formája, amely a test energiaellátásának alapját képezi.

A 12. órában a böjt a szervezetet egyfajta "mini" ketózis állapotába tereli. Ekkor a test elkezdi a zsírraktárakat energiává alakítani, miközben az inzulinszint folyamatosan csökken.

16 óra elteltével megkezdődik az autofágia folyamata, amely során a szervezet hatékonyan lebontja és újrahasznosítja a megöregedett és sérült sejteket.

Végül, 24 óra elteltével a szervezet hivatalosan is "mély regenerációs üzemmódra" vált: a zsír válik a fő energiaforrássá, csökken a gyulladás, és nő az inzulinérzékenység. Ilyenkor a test szinte azt üzeni: "Köszönöm a pihenést!"

Bár a böjt támogatói a tisztulás és a megújulás jótékony hatásait emelik ki, a szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy ennek a módszernek is megvannak a maga kockázatai.

A ketózis folyamata, amely a 12. órától veszi kezdetét, arra készteti a májat, hogy zsírból ketonokat termeljen. Ha ezek a ketonok túlzottan felhalmozódnak a szervezetben, ketoacidózis léphet fel, ami a vér pH-értékének csökkenésével jár. Ez az állapot, ha nem kezelik megfelelően, akár életveszélyes is lehet.

A kutatások azt is kimutatták, hogy a tartósan emelkedett ketonszint hozzájárulhat a szívinfarktus és a stroke kockázatának növekedéséhez. Továbbá, ha az autofágia hosszabb időn át fennáll, az sejtpusztulást okozhat, amely bizonyos szervek károsodásához vezethet.

Ma már számos időszakos böjt forma népszerű, köztük a 24 órás ételmegvonás is. Az egyik legextrémebb változat az OMAD (One Meal A Day), vagyis az "naponta egy étkezés" módszer. E módszer hívei abban hisznek, hogy ezzel a megközelítéssel nemcsak a produktivitásuk növekszik, hanem a memória és a kognitív teljesítmény is javul, ráadásul a testsúlyuk szabályozása is egyszerűbbé válik.

A 16:8 módszer továbbra is népszerű választás, amely során 16 órán keresztül tartózkodunk az étkezéstől, majd a maradék 8 órában - általában 10 és 18 óra között - szabadon válogathatunk az ételekből. Sokan ezt a megközelítést kényelmesebbnek találják a 5:2 diétához képest, ahol hetente két napon csupán 500 kalóriát lehet elfogyasztani.

Bár a 24 órás böjt és az időszakos étkezési módszerek sokak számára vonzónak és ígéretesnek tűnnek, lényeges hangsúlyozni, hogy nem mindenki számára megfelelőek. Különböző csoportok esetében a hosszabb távú táplálékmegvonás kifejezetten kockázatos lehet.

Az egyik legfontosabb kockázat a cukorbetegeket érinti. Mivel a böjt során ingadozhat a vércukorszint, fennáll a hipoglikémia (alacsony vércukor) veszélye, különösen, ha az érintett inzulint vagy vércukorszintet csökkentő gyógyszert szed.

A szív- és érrendszeri betegségekben érintettek számára is fontos a fokozott óvatosság. A ketózis során keletkező ketonok túlzott felhalmozódása megterhelheti a szív működését, és bizonyos tanulmányok arra figyelmeztetnek, hogy ez hosszú távon növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

A várandós és szoptató anyák számára a böjt nem javasolt, mivel a szervezetük folyamatos tápanyag- és energiaforrást igényel. Az ételmegvonás hosszú távon veszélyeztetheti ezt az ellátást, ami káros hatással lehet mind az anyára, mind a gyermekre.

A rendkívül alacsony testsúlyú vagy étkezési zavarban szenvedő egyének számára a 24 órás ételmegvonás jelentős pszichés és fizikai megterhelést okozhat, és súlyosbíthatja a már meglévő nehézségeiket.

Ezen kívül a gyomor- és bélrendszeri problémákkal élők számára is tapasztalható, hogy a böjt időszaka súlyosbíthatja a tüneteket, mint például a reflux fokozódása vagy a gyomor irritációjának növekedése.