Minden indokunk megvan arra, hogy optimistán tekintsünk a magyar tudomány fényes jövőjére. | Demokrata

Az államfő az Akadémia székházának felújított Dísztermében mondott köszöntőjében hangsúlyozta: az MTA alapítója az egész nemzet ügyét karolta fel. A tudós társaság létrehozása és a magyar nyelv felemelésének gondolata régóta megfogalmazott sorskérdés volt, amely sokakat foglalkoztatott már a 18. században is. A Kárpát-medence magyarsága tudta, csak akkor válhat igazán nemzetté, ha saját nyelvét megmenti, ha műveltségét önállóan kifejti.

Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy 200 évvel ezelőtt Széchenyi munkásságának köszönhetően valóra vált az az álmunk, hogy saját nyelvünkön gyakorolhassuk a tudományt hazánkban. „Neki köszönhetjük, hogy ma már teljesen természetes, hogy a tudományos szakmai nyelvek magyar nyelven való kifejezése lehetővé teszi akadémikusaink számára, hogy itthon dolgozhassanak és fejlődhessenek. A tudományos élet szabadsága mára alapértékünkké vált” – tette hozzá.

Felidézte, hogy az elmúlt két évszázad során sorra születtek olyan magyar találmányok és alkotások, amelyek lenyűgözték a világot. A magyar zsenialitás folyamatosan megnyilvánul, kezdve a gyufa feltalálásától egészen az attoszekundumos lézerfizika legújabb fejlesztéséig. Hazánkban a legmagasabb elismeréseket, mint a Magyar Szent István-rend kitüntetései és a Bolyai-díjak, külföldön pedig a nemzetközi színtéren elérhető legnagyobb rangú díjak, mint a Nobel-, Abel- és Wolf-díjak, mind azt tanúsítják, hogy magyar tudósaink milyen kiemelkedő tudományos magasságokba jutottak.

De akadémikusaink, a tudományos élet nagyjai azt is bebizonyították, hogy annál is többet tudnak adni nekünk, mint egy-egy világraszóló találmány vagy kimagasló alkotás. Ahogy az alapítók is többre vágytak, akik a tudományok élenjáróiban a haza jövőjének fontos garanciáit látták. "A mai ünnepünk arról szól, hogy ez a reménység újra és újra valósággá tudott érni még viharos évszázadainkban is" - tette hozzá az államfő.

Sulyok Tamás példaként említette három kiemelkedő akadémikus nevét: Kodály Zoltánt, Négyesy Lászlót és Szent-Györgyi Albertet. "Széchenyi 200 évvel ezelőtt a hazája iránti végtelen szeretetével példát mutatott. Ezt a szellemiséget képviselte Kodály, Négyesy és Szent-Györgyi is a saját területükön. Munkásságukkal sikerült megváltoztatniuk az emberek világképét. Az ő hozzájárulásukkal népzenénk még élénkebbé, irodalmunk még gazdagabbá, a hazai kutatólaborok pedig még izgalmasabbá váltak. Őket és számos más neves akadémikust az elmúlt két évszázadban mindig a magyarság és a globális jövő iránti felelősségérzet vezérelte" - mondta Sulyok Tamás.

A köztársasági elnök kiemelte, hogy a mai ünnep és az egész jubileumi év a magyar tudományos élet kivételes értékteremtő szellemiségére, valamint a magyar kutatók kiemelkedő eredményeire összpontosít. "A tudás a miénk, magyaroké. Karikó Katalin és Krausz Ferenc mindössze másfél éve egymás után nyerték el a Nobel-díjat. A tudás mélyen gyökerezik a magyar nép génjeiben. Ezt az értékes örökséget az akadémikusok évről évre újabb sikerekkel gazdagítják. A nemzet és a döntéshozók is a tudósok mellett állnak" - tette hozzá az elnök.

Sulyok Tamás véleménye szerint az akadémiai közösség kulcsszerepet játszik abban, hogy a magyar tudományosság jövője hogyan alakul, és hogy milyen képet mutat 200 év múlva. Felvetette a kérdést, hogy a tudományos diskurzus magyar nyelven fog-e továbbra is zajlani, és vajon az informatika korában meg tudja-e őrizni emberi jellegét. Az államfő hangsúlyozta, hogy a nemzet ügye, valamint a kiváló kutatók felelőssége ma is olyan szellemi erőket von össze, amelyek az építkezésre és a fejlődésre ösztönöznek.

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy kétszáz évvel ezelőtt a magyar nemzet szabadság iránti vágyát felelős vezetők irányították, és ez az elköteleződés tette lehetővé a magyar tudós társaság megalakulását. Kiemelte, hogy Magyarország, valamint a világ sokkal szegényebb lenne a magyar tudósok és a tudományos eredmények nélkül. A tudomány minden területén találkozhatunk olyan magyar szakemberekkel és innovátorokkal, akik munkájukkal hozzájárultak a tudományos fejlődéshez és emelték annak színvonalát.

Eszébe jutott, hogy Széchenyi István számára a magyar nyelv védelme és ápolása képezte a magyar tudós társaság legfőbb küldetését, hiszen abban az időben a magyar nyelv megőrzése a nemzeti függetlenség kulcsfontosságú garanciájának számított. A miniszter véleménye szerint a helyzet 2025-re sem mutatott lényeges változást; az MTA legprioritásosabb feladatának ma is azt kell tekinteni, hogy "nemzetünk érdekében megerősítsük önrendelkezésünket".

Rámutatott: ha figyelembe vesszük a magyar tudomány történelmét és eredményeit, valamint az elénk táruló feladatokat, akkor csakis nagyrabecsüléssel és elkötelezettséggel szólhatunk róluk. A miniszter véleménye szerint a magyar nemzetet érintő kihívások folyamatosan fokozódni fognak, miközben a világ egyre bonyolultabbá válik.

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy a magyar tudományos közösségnek kulcsfontosságú kérdésekre kell választ adnia, egyesítve a tudomány lenyűgöző világát és a nemzet jövőjének szolgálatát. Mint kiemelte, ez nem csupán feladat, hanem felelősség is, amelyre kizárólag a legtehetségesebbek képesek. "E cél érdekében ajánlotta fel 200 éve Széchenyi István birtokainak egyévi jövedelmét, és e cél érdekében áll ki a kormány a magyar tudomány finanszírozásának támogatásáért" - mondta a miniszter.

A miniszter hangsúlyozta a hatékony és eredményes tudomány-népszerűsítés, valamint tudománykommunikáció jelentőségét. Kiemelte, hogy ez a magyar tudomány egyik kulcsfontosságú tényezője a siker elérésében. Az Országgyűlés döntése, amely 2025-öt és 2026-ot a Magyar Tudomány Évévé nyilvánította, kiváló alkalmat biztosít erre, és ennek kapcsán Hankó Balázs hozzátette, hogy a következő évek különösen ígéretes lehetőségeket nyújtanak a tudományos eredmények szélesebb körű bemutatására.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke felidézte, hogy 200 évvel ezelőtt Széchenyi István és társai közüggyé és az MTA feladatává tették a magyar nyelv, kultúra, tudomány és technológia fejlesztését. Emellett ma ünnepeljük a reformkori magyar politikai elit felismerését is, hogy nemzetpolitikai programját csak akkor tudja megvalósítani, ha a kultúra és a tudomány kiválóságait maga mellé emeli a nemzet elitjébe.

A ma Akadémiájáról az elnök kifejtette, hogy a politikai rendszerváltozás idején, ötven év után visszanyert autonómiájának köszönhetően az intézmény alapvetően átalakult, amit az 1994-es akadémiai törvény rögzített. Ezt követően az akadémiai tagság a tudományos eredményekhez való kapcsolódás alapján vált meghatározóvá, létrehozva ezzel a ma már 19 ezer fős köztestületet, amelybe a határon túli magyar tudósokat is szervezetileg bevonták, így gazdagítva az Akadémia életét.

Az MTA elnöke az elmúlt 35 év legkiemelkedőbb teljesítményeit összegző beszédében hangsúlyozta a hazai és nemzetközi tagok figyelemre méltó eredményeit, amelyek közül számosat Nobel- és Abel-díjjal is elismertek. Beszélt a Bolyai- és Lendület-pályázatok fontosságáról, az MTA doktora cím bevezetéséről, valamint az MTA által támogatott kutatóhelyek szerepéről az egyetemi környezetben. Emellett méltatta a határon túli kutatók számára indított Domus programot és a Középiskolai Alumni programot is. Az elnök sajnálattal jegyezte meg, hogy ezek közül több program nem vált annyira sikeressé, hogy - az intézethálózatok mintájára - megőrizhesse az Akadémia támogatását.

Az elnök az Akadémia jelenlegi állapotára is reflektált. "A globális és hazai környezet egyre inkább feszültté válik. A közéleti diskurzusok hangneme egyre inkább szélsőségessé válik. Ellentámadások érnek bennünket. Ez a helyzet tagjainkat is megosztja, azonban belső vitáink stílusa és hangvétele továbbra is megőrzi méltóságát" - mondta.

Felidézte, hogy elnöksége kezdetén a miniszterelnöki döntés nyomán kapott támogatás segítségével sikerült megerősíteniük szervezetüket, és új programokat is elindítaniuk. Együttműködési megállapodásuk van a belügyi és a honvédelmi tárcával, és számos területen dolgoznak együtt a kormányszervekkel; az Akadémia képviselete közel ötven állami intézményben megtalálható. Mindez reményeket táplálhat minden érintettben, ám közben a kutatási és felsőoktatási rendszer átalakítása továbbra is zajlik, amelybe az Akadémiát csupán formális részesedéssel vonják be. Hangsúlyozta, hogy a forgatókönyv jelentős része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára. Nincs valós politikai akarat az együttműködésre, csupán az alkalmazkodásra. Ennek következtében nem alakulhat ki a kölcsönös tisztelet, a bizalom és a lojalitás, sem a magyar tudományos élet, sem a politika, sem pedig a kutatási és felsőoktatási rendszer szereplői között.

"Az Akadémia nem csupán saját tagjainak érdekében létezik, hanem a közösség javára, amelynek képviselői ezt az intézményt életre hívták. Az Akadémia legfőbb célja, hogy a kutatások során megszerzett tudást a magyar társadalom, gazdaság, állam és az egész nemzet szolgálatába állítsa. Törekszünk arra, hogy olyan társadalmat formáljunk, amely értékeli a tudományt, támogatja annak művelését és elismeri az Akadémia szerepét" - hangsúlyozta Freund Tamás.

Az eseményen adták át a legrangosabb akadémiai díjakat, majd Kecskeméti Gábor tartott bicentenáriumi díszelőadást.

A jubileumi ünnepség keretében délután megnyitja kapuit a Magyar Nemzeti Múzeumban a "Varázshatalom" című kiállítás, amely öt lenyűgöző tematikai egységen keresztül kalauzol el bennünket az Akadémia izgalmas történetébe.

A 199. közgyűlés a bicentenáriumi rendezvénysorozat nyitánya is egyben.