Most érkezik az igazi árdrágulás a boltok polcaira: a gyümölcsből alig van, ráadásul számos feldolgozott élelmiszer is megsínyli ezt a helyzetet - Pénzcentrum.

A hazai cseresznyeipar súlyos válságot él meg, miután az áprilisi és májusi fagyok következtében az idei termésmennyiség csupán 20-30 százalékára számíthatunk – számol be róla a FruitWeb.

A cseresznye, Magyarország népszerű csonthéjas gyümölcse, az idei évben különösen nehézségekkel küzd. Az ország területén hozzávetőleg 2500 hektáron termesztett gyümölcs esetében a szakértők csupán 2-3 ezer tonna termésre számítanak, szemben a megszokott, 10-12 ezer tonnás hozammal.

A termőterület az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, ami részben a romló termésbiztonságnak, részben a munkaerőhiánynak tudható be. A legjelentősebb termőterületek Pest, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében találhatók, de nincs kifejezetten meghatározó termesztőkörzet az országban.

Bár a hazai cseresznye kereskedelme az utolsó öt évben viszonylag kiegyensúlyozottan alakult, 1500-2000 tonna közötti export és import mennyiséggel, az idei év komoly visszaesést hozhat. Az utóbbi három év termésmennyisége (2022-2024) meglehetősen stabilan 12 ezer tonna körül mozgott, ám a 2020-2021-es időszakban a fagykárok következtében ez a mennyiség alig haladta meg az 5000 tonnát.

A 2025-ös szezon kezdetben biztatónak tűnt, normál időben indult a vegetáció, és a virágzás kezdeti időszakában kedvező időjárási körülmények uralkodtak. Azonban az április elején jelentkező fagyok teljesen átírták a forgatókönyvet.

Április 7-én és 8-án országos szinten jelentős lehűlés következett be, a hőmérséklet jellemzően -2 és -6 °C között alakult, de számos gyümölcstermesztő területen -6 és -8 °C közötti értékeket is regisztráltak. A fagykárok a gyümölcstermesztő régiók körülbelül 90 százalékát sújtották, csupán a Kisalföld és a Balaton közvetlen környéke úszta meg viszonylag enyhe károkkal.

A termelők mindent elkövettek, hogy megóvják terményeiket a fagy csapásaitól, azonban a legfejlettebb technológiák sem bizonyultak elegendőnek a szállított hideg ellen. A cseresznyeültetvények jelentős része éppen virágzásnak indult, amikor a fagyok beköszöntöttek, így a virágkár mértéke sok helyen megközelítette a 80 százalékot.

A helyzetet tovább súlyosbította a május 10-én bekövetkezett fagy, amely az ország észak-keleti részén -2 és -5 °C közötti hőmérsékletet idézett elő. Ez a hirtelen lehűlés komoly károkat okozott a még megmaradt kisgyümölcsökben is, melyek így jelentős veszteségeket szenvedtek el.

A legcsekélyebb mértékű fagykárral azok az ültetvények rendelkeznek, amelyeket szuperintenzív, esővédő fóliával takarnak be, azonban még ezekben is 40-60 százalékos terméskiesés tapasztalható. A legtöbb területen a későbbi érésű fajták, mint például a Linda, maradtak életben, és a termelők még tőlük is gazdaságilag értékelhető mennyiséget remélnek. Szakértők véleménye szerint a hazai cseresznyeágazat a legutóbbi 25 év legnagyobb terméskiesésével néz szembe, függetlenül az ültetvények modernizáltságától, állapotától vagy a termelés minőségétől.

A Pénzcentrum legfrissebb podcast epizódjában, a CashCastban Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője fejtette ki, hogy az idei kajszibarack termés szinte teljes mértékben elpusztult a tavaszi fagyok következtében. Ezen időjárási viszontagságok várhatóan más mezőgazdasági termékek árát is jelentősen megemelik majd.