Lantos Csaba jelentős bejelentést tett a Paks II. atomerőművel kapcsolatban. A miniszter szavai szerint a projekt jövője és hatása kulcsfontosságú a magyar energiaellátás szempontjából. A részletek és a fejlemények izgalmas perspektívákat nyújtanak a fenn

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Portfolio Energy Investment Forum 2025-ön ismertette Magyarország energiastratégiáját, kiemelve az atomenergia és a megújuló források jelentőségét, miközben kritizálta az EU túlzott zöld törekvéseit. A miniszter megerősítette Paks II. megépülését és az energiatárolás fejlesztésének szükségességét.

Az energiabiztonság nemzetbiztonsági kérdéssé vált - hangsúlyozta Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Portfolio Energy Investment Forum 2025 rendezvényen tartott előadásában. A tárcavezető szerint a jövő energiarendszereit két meghatározó trend, a digitalizáció és a zöldülés fogja alakítani, amelyek egymást kiegészítve működnek majd.

A miniszter éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió fenntarthatósági törekvéseivel kapcsolatban, kiemelve, hogy ezek a kezdeményezések túlzott politikai befolyás alatt állnak, ami veszélyezteti a kontinens versenyképességét. "Az Európai Unió egy valóban ígéretes jármű lehetne, de számos tényező miatt ma súlyos problémákkal küzd. Valóban egy komplex gépezet, és nem könnyű feladat annak optimális működtetése. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy a szakadék felé haladunk" - nyilatkozta Lantos, aki a Draghi-jelentést említette példaként, hozzátéve, hogy a helyzet azóta még kedvezőtlenebbé vált.

A 21. század új ideológiai áramlata a "greenizmus" néven ismert, amelynek egyik példájaként az ETS-rendszert említették. Ez az elképzelés alapvetően jónak tűnik, ám a megvalósításával komoly problémák adódnak. Rámutattak arra, hogy míg más régiók továbbra is támaszkodnak a szénerőművekre, addig Európa olyan intézkedéseket hoz, amelyek veszélyeztethetik a globális gazdaság fontos szereplőinek pozícióját. "Ez mind úgy történik, hogy az Európai Unió a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának csupán 6%-át teszi ki" – hangsúlyozta, megemlítve, hogy Magyarország részesedése mindössze 0,12%-ra rúg.

Az EU egyedüliként vállalt kötelező kibocsátáscsökkentést (Fit for 55), ami a jelenlegi évi 1% helyett 2,6%-os csökkentési ütemet követelne meg. "Ezt nem szabad követni, mert ez tévút" - jelentette ki a miniszter, bár megjegyezte, hogy Magyarország jól teljesít, eddig 48%-os megtakarítást ért el.

Lantos büszkén említette, hogy 2015 és 2024 között Magyarországon bővült legnagyobb arányban a megújuló energiatermelő kapacitás Európában, mintegy nyolcszorosára növekedve. Az ország 16 GW-os teljes beépített kapacitásának jelentős részét a Paksi Atomerőmű (2 GW) és a naperőművek (8,1 GW) adják.

A magyar energiaszuverenitás alapját öt fő pillér képezi: atomenergia, napenergia, energiatárolás, gázerőművek és geotermális energia. Az atomenergia terén jelentős változások előtt áll a szektor, amelyet Olaszország példája is jól illusztrál, ahol a korábban leállított atomerőművek újranyitására irányuló kezdeményezések indultak. "Ez biztosítja az egyik legolcsóbb és legmegbízhatóbb áramforrást, amelyben ráadásul több mint ötven éves tapasztalatunk van. Atomenergia nélkül nem lehet fenntartható klímapolitikát folytatni" - tette hozzá.

A miniszter hivatalosan is bejelentette, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítási folyamata már zajlik, és határozottan hangsúlyozta:

Paks II. megvalósítása elkerülhetetlennek tűnik, és hamarosan megkezdődnek az építkezési munkálatok.

Kiemelte, hogy a kis moduláris reaktorok (SMR) magyarországi bevezetéséről továbbra is élénk érdeklődést tanúsítanak.

A napenergia területén elért eredményeket is méltatta: míg 2010-ben mindössze 1,4 MW kapacitás volt az országban, ma már 8100 MW, ami nyolcezerszeres növekedést jelent. "Hatalmas eredmény, de ennek van egy árnyoldala is" - mutatott rá a miniszter, utalva arra, hogy a napelemek napközben már annyi áramot termelnek, hogy Magyarország exportra termel, de nem mindig a legkedvezőbb időszakokban.

Idén már 14 olyan nap volt, amikor Magyarország nettó áramexportőr volt, ami 5-10%-os javulást eredményezett a teljes áramimport tekintetében. A jövőre vonatkozóan kiemelte: "Ott tartunk, hogy amit megcsináltuk 15 év alatt a napelembe, azt ugyanúgy le kell másolni az energiatárolás területén. Biztosan ez lesz a következő évek legfontosabb területe" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az állam aktívan támogatni kívánja ezt a folyamatot.

A rugalmas energiaszolgáltatások elősegítése érdekében 1500 MW új gázerőművi kapacitás kialakítása van tervben, ami bár figyelemreméltó, mégis jelentősen elmarad Németország ambiciózus, 20 GW-os célkitűzéseitől. A szélerőművek esetében a védőtávolság jelentős csökkentése, 12 km-ről 700 méterre, új lehetőségeket kínálhat, azonban Lantos véleménye szerint "a szélkerekek terén mindig hátrányban leszünk, mivel ilyenek az adottságaink".

Az előadás zárásaként a miniszter hangsúlyozta a biogáz szélesebb körű alkalmazásának, valamint a geotermikus energia fenntartható hasznosításának jelentőségét.

Ne a szalmát pusztítsuk el a tűzben, hanem inkább fermentáljuk, hogy értékesebbé tegyük és jobban kihasználhassuk.