A lengyelek jelentős olaj- és gázlelőhelyeket fedeztek fel a tenger mélyén, ami új lehetőségeket nyithat meg Magyarország számára. Ez a felfedezés nemcsak a regionális energiapolitikát befolyásolhatja, hanem a gazdasági kapcsolatok erősítésére is ösztönöz

Lengyelország legnagyobb hagyományos szénhidrogén-lelőhelyét fedezték fel a Balti-tenger partján található Świnoujście városától csupán 6 kilométer távolságra, a föld alatti rétegekben. A felfedezést végző Central European Petroleum (CEP) vállalat, amely kanadai gyökerekkel bír, de norvég befektetők is részesedéssel bírnak benne, hétfőn tett hivatalos bejelentést. A Wolin East 1 elnevezésű kutatási helyszínen körülbelül 22 millió tonna olaj és 5 milliárd köbméter gáz rejtőzik, míg a cég által igazgatott, összesen 593 négyzetkilométer kiterjedésű koncessziós területen további fosszilis energiahordozók megtalálására is számítanak. A becslések szerint a teljes terület akár 33 millió tonna olajat és 27 milliárd köbméter gázt is tartogathat.

Amennyiben ezek az előzetes számítások helytállóak, akkor ez a felfedezés nem csupán lengyel rekordot dönt, hanem az elmúlt évtized egyik legfontosabb európai eredménye is lehet - hangsúlyozta a lengyel állami hírügynökség híradásában. A találat jelentőségét hazai szempontból különösen jól tükrözi, hogy Lengyelország összes, 2023-ra becsült olajkészlete 20,24 millió tonna volt, így az újonnan felfedezett mennyiség ennek több mint kétszerese.

Nemzetközi szempontból figyelembe véve, a felfedezés új megvilágításba helyezi a helyzetet: Lengyelország éves olajfogyasztása körülbelül 30 millió tonna, míg gázfogyasztása hozzávetőleg 20 milliárd köbméter. Ez azt jelenti, hogy az újonnan felfedezett mező jelentős mértékben hozzájárulhat a lengyelek energiafüggetlenségéhez. Bár a termelés akár exportra is kerülhet, Lengyelország nem válik olaj- vagy gáznagyhatalommá.

Ez nem egy hatalmas mező. Összehasonlításképpen: az algyői mező régen 120 milliárd köbméter földgázt rejtett magában. Ez bizony nem ugyanaz a szint.

„A felfedezés értékelésekor fontos megjegyezni, hogy a Wolin mezőnél sokkal nagyobb jelentőséggel bír Románia fekete-tengeri Neptun Deep mezője” – nyilatkozta lapunknak Holoda Attila, az energiapiac szakértője. A korábbi energetikáért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy a tervek szerint a kitermelés 2027 környékén kezdődhet. Az aktuális becslések szerint az ottani gázkészletek elérhetik a 100 milliárd köbmétert, és a magyar kormány már régóta fontolgatja, hogy a jövőben innen is beszerezne gázt, amint az elérhetővé válik a piacon.

Minden ilyen eseménynek örülünk, de ez mégsem jelenti azt, hogy a lengyelek önellátóvá válnának.

- folytatta Holoda. Szerinte az új készletekből kevesebb mennyiség kerülhet exportra, és amennyiben ez a többletgáz megjelenik az európai piacon, az várhatóan csökkenteni fogja az árakat - ami Magyarországra is hatással lesz.

Akár el is tudna jutni ez a gáz Szlovákián keresztül a magyar csőrendszerbe is, de Holoda arra számít, hogy ez a lengyel fogyasztásban jelenik majd inkább meg. A lengyeleknél ugyanis most még viszonylag magas a szén lakossági felhasználása is, de ezen előbb-utóbb ők is változtatnak a zöldítés és a karbonkvóták miatt, ki fogják vezetni a szént, így vélhetően helyette hamarosan nagyobb szerepe lehet a még mindig magas emissziójú, de azért kevésbé szennyező gáznak.

Ami a másik szénhidrogén-típust illeti: Lengyelországból Magyarországra nem érkezik olajvezeték, ezért a felfedezés olajszempontból számunkra nem bír jelentőséggel.

- tette hozzá Holoda. Amennyiben megkezdődik a kitermelés, az új gázkészletet 10-15 éven belül kiaknázák, míg a kőolaj kitermelése ennél valamivel hosszabb időt vehet igénybe.

Lengyelország jelenleg évi körülbelül 27,5 millió tonna nyersolajat importál, főként Szaúd-Arábiából, Norvégiából és az Egyesült Államokból. Az ukrajnai invázió megindítása előtt még Oroszország volt az abszolút fő partnerük, 25 millió tonna olajat szállítottak nekik. A földgáznál 2022 előtt ott is az oroszok voltak a fő ellátók. Most már csak marginális szerepet játszik az energiamixükben az orosz gáz, az éves 14 milliárd köbméteres import nagy része Katarból, az USA-ból, Norvégiából, valamint Litvániából és Szlovákiából érkezik.

A CEP 2017-ben szerezte meg a Wolin területére vonatkozó, 593 négyzetkilométeres koncessziót a lengyel klímaügyi és környezetvédelmi minisztériumtól. A helyszíni kutatásokat a vállalat lengyel leányvállalata végezte el. A próbafúrások tavaly év végén indultak el, és februárra eljutottak odáig, hogy bejelenthessék az első kút fúrásának befejezését. Azonban még néhány hónapra szükségük van ahhoz, hogy részletesen kiértékeljék az "ígéretesnek tűnő" mintákat.

A kutat a kitermelés szempontjából a lengyel partokhoz nagyon közel és elég sekély vízben fúrták le, csupán 9,5 méter mély ott a tenger. Maga a kút viszont már 2715 méter mélyen hatol a tengerfenék alá. A Main Dolomite nevű geológiai alakzatba fúrtak le, a további, feltételezett készletek pedig a mélyebben fekvő, Rotliegend nevű alakzatban vannak.

A találat ipari szempontból rendkívül kedvező, hiszen Świnoujście kikötőjében már üzemel egy cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál, amelynek kapacitása az ukrajnai invázió kitörése után 5 milliárd köbméterről 7,5 milliárd köbméterre nőtt. Ezen kívül a városban egy petrolkémiai komplexum is működik, és hamarosan biztosítottá válik az LNG-hajók üzemanyaggal való ellátása is.

A kitermelés elvileg legkorábban három-négy év múlva kezdődhetne meg a Wolin East 1 kútból, Lengyelország éves kőolajszükségletének 4-5 százalékát fedezhetné. A szénhidrogén-lelőhely fejlesztése a geológiai dokumentáció elkészülésétől és jóváhagyásától függ - és úgy tűnik, a helyi lakosságtól is.

Świnoujście, a német-lengyel határ közelében található, az Usedom szigetén helyezkedik el, amely mindkét ország polgárai körében népszerű üdülőhely. Az olaj- és gázkitermelés azonban veszélybe kerülhet a Lebensraum Vorpommern nevű német környezetvédelmi szervezet miatt. Ez a csoport, amely már korábban is kifejezte aggályait, most a projekt ellen lépett fel, hangoztatva, hogy "a part menti gázkitermelés a táj további romlásának kockázatát rejti magában". Emellett a Lebensraum Vorpommern ellenzi a lengyel városban tervezett új mélytengeri kikötő építését is, hangsúlyozva, hogy az környezeti szempontból elfogadhatatlan.

A projekt körüli viták nemcsak a szervezet szempontjából fontosak, hanem a helyi politikai színtéren is komoly figyelmet kaptak. Till Backhaus, a tartomány környezetvédelmi államminisztere kiemelte, hogy a kezdeményezés klímapolitikai szempontból visszalépést jelent, és ellentmond a környezetvédelem, valamint a német turizmus érdekeinek.

A jövőnk nem a Balti-tenger olajkincsének mélyén rejlik, hanem a napfény, a szél fuvallatai és a biomassza megújuló erejében.

„Ez a helyzet egyedülálló” – hangsúlyozta a miniszter. Backhaus véleménye szerint „egy potenciálisan kockázatos iparág helyrehozhatatlan károkat okozhatna a sziget arculatának, ami gazdasági válságot is eredményezne”. Továbbá, mint mondta, a CEP nem tájékoztatta előzetesen Mecklenburg-Előpomeránia tartományt a fúrások esetleges határon átnyúló környezeti következményeiről.

A helyi politikusok azt mondják, egyelőre lehetetlen felmérni, milyen hatással lenne a kitermelés a szárazföldi természetre, a tengeri élővilágra és a turizmusra - viszont kutatófúrás során zaj- és rezgésszennyezésről számoltak be.

A Świnoujście-től csupán egy kőhajításnyira, a német határ másik oldalán található Heringsdorf polgármestere, Laura Isabelle Marisken úgy véli, hogy ez a terület valóban egyedülálló a természeti értékei miatt.

Mi egy egészségügyi és rekreációs üdülőhely vagyunk. Mindent megteszünk, hogy strandjaink, városunk és a tenger tiszta maradjon

„Tedd különlegessé a megfogalmazásodat!” – javasolta a polgármester.

Az olaj- és gázlelőhely jövője végső soron nem a CEP hatáskörébe tartozik, hanem a lengyel kormány döntésein múlik, mivel a szénhidrogén-mező a lengyel állam tulajdonában áll.