Kim Dzsongun haderőfejlesztési programja nem mentes a problémáktól.

Észak-Korea legújabb hadihajója súlyos károkat szenvedett el a szerdai vízrebocsátási esemény során. Kim Dzsongun, aki szemtanúja volt a balesetnek, dühösen nyilatkozott, kijelentve, hogy az incidens szégyent hozott a nemzetre. Az állami média jelentése szerint a vezető ígéretet tett arra, hogy meg fogja találni és megbüntetni a felelősöket.

A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) jelentése szerint egy műszaki hiba áll a legújabb baleset hátterében, amely során egy 5000 tonnás romboló, amelynek nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, idő előtt a vízbe csúszott. Az incidens következtében a hajótest bizonyos részei megrongálódtak, míg a hajó orra a dokkban maradt, míg a hajóútja során akadt el.

Kim Dzsongun "bűncselekménynek" nevezte az eseményt, és több állami intézmény - köztük a Lőszeripari Minisztérium, a Kim Csek Műszaki Egyetem és a központi hajótervező iroda - "teljes figyelmetlenségét" és "felelőtlenségét" okolta érte.

A műholdas felvételek tanúsága szerint a hajó oldalra dőlt, a tatja a vízben merült el, míg az orra még mindig a szárazföldhöz tapadt. Az állami média azonban nem tett közzé azonnal képeket a balesetről. Haditengerészeti szakértők véleménye szerint egy ilyen indítási hiba következményeként keletkező károk "katasztrofális" mértékeket ölthetnek – számolt be róla a CNN.

A kezdeti kudarc az elemzők véleménye szerint visszaesést tükröz az elmúlt évtizedek legmerészebb észak-koreai haditengerészeti modernizációs igyekezeteiben.

Ez lett volna a második impozáns romboló, amelyet Észak-Korea szoros időrendben mutatott be. Áprilisban Kim a Csö Hjon-t, az ország évtizedek óta első, frissen épített hadihajóját ünnepelte, és bejelentette, hogy a jövőben további rombolók, cirkálók és fregattok építésére is szándékozik.

A régóta rendkívül látványosan fegyverkező országban már eddig is számos, balul sikerült fegyverbemutató volt. Mivel Kim Dzsongun nagy figyelmet szentel rakétaprogramjának, az ilyen tipusú eszközök azok, amelyek felsülései leggyakrabban bekerülnek a hírekbe.

2024 júniusában észak-koreai területen egy ballisztikus rakéta kilövése nem várt fordulatot vett. Az eszköz körülbelül 250 kilométert tett meg, mielőtt a levegőben detonált, Vonszan városától keletre, széles körben szétszórva éles repeszeit. A rakéta valószínűleg egy hiperszonikus siklóegységet hordozott, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy nagy sebességgel manőverezzen, így megnehezítve az elfogását – számolt be róla a Time magazin.

Phenjan alig egy hónappal ezelőtt, 2024 májusában, az al-Jazeera jelentése szerint bejelentette, hogy a második kémműholdjának pályára állítása során kudarcot vallott, mivel a rakéta, amely az eszközt szállította, felrobbant. A kilövés két hónappal azt követően zajlott, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a kelet-oroszországi Vosztocsnij Kozmodrom területén találkozott Kim Dzsongunnal, ahol ígéretet tett arra, hogy támogatja az elszigetelt ország hadiipari fejlesztéseit.

2017. április 28-án Észak-Korea történelmi esemény helyszínévé vált, amikor egyetlen Hwasong-12/KN17 típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát indítottak el a Dél-Pjongan tartományban fekvő Pukcsang repülőteréről. A rakéta azonban nem teljesítette küldetését: alig néhány pillanattal a kilövés után lezuhant, és a városra zúduló repeszek súlyos károkat okoztak, felhívva a figyelmet a régió feszültségeire és a ballisztikus fegyverek használatának kockázataira.

Az ilyen balesetek más országokra is komoly veszélyt jelentenek. A 2010-es évek közepétől Észak-Korea elkezdett japán területek irányába is rakétákat kilőni. A jövőbeni sikerek nem garantáltak, és ha egy eszköz átrepülésekor a motoros repülési fázisokban a rossz pillanatban hibáznak, a röppályája hasonlíthat egy Japán elleni támadáshoz. Egy ilyen incidens, még ha nem is provokálna azonnal háborút, komoly válságot idézhetne elő Északkelet-Ázsiában - írja a The Diplomat.

Csoma Mózes, Koreával foglalkozó szakértő és Magyarország egykori szöuli nagykövete lapunknak kifejtette, hogy az észak-koreai rezsim számára gyakorlatilag lehetetlen a hagyományos fegyverzet folyamatos korszerűsítése. E hiányosságok kompenzálására jött létre az atomfegyverprogram, amely már a kilencvenes évek elején elindult. Ennek a programnak a fő célja az elrettentés, és az, hogy az ország képes legyen ellensúlyozni a hagyományos fegyverek terén mutatkozó jelentős elmaradásait.

Észak-Korea haditengerészete az elmúlt évtizedek során jelentős elavultságot mutatott. Azonban a legutóbbi orosz-ukrán konfliktus következtében feléledt a két ország közötti régi szövetség, ami új lehetőségeket nyithat meg Phenjan számára. Lehetséges, hogy Észak-Korea titkos kiváltságlistát állított össze Moszkva részére, és ez a kapcsolat most hasznos támogatást nyújt számukra. A rezsim célja, hogy modern tengeralattjáró technológiát, különösen nukleáris tengeralattjárókat szerezzen be – derült ki szakértők nyilatkozataiból. 2023 őszétől egyértelművé vált, hogy az orosz fél részt vállalt Észak-Korea rakétatechnológiai fejlesztéseiben is, elsősorban azért, hogy segítse az országot saját kéműholdának sikeres fellövésében a világűrbe.

A rakétakísérletek terén tapasztalt kudarcok esetén a szakértők hangsúlyozzák, hogy az elmúlt másfél évtized észak-koreai rakétatesztjeinek volumene figyelemre méltó. Ezen kísérletekhez viszonyítva a balul sikerült vagy problémás események száma csekélynek mondható. Mindazonáltal nem ritkán előfordultak olyan incidensek, amelyek Nyugatra szivárogtak, kellemetlen helyzetbe hozva ezzel az észak-koreai vezetést, amely az ilyen szivárgásokra mindig kemény válaszlépésekkel reagált.

Csoma Mózes hozzátette, hogy a rezsim valószínűleg most is fog találni bűnbakot, akire, vagy akikre rá fogják tolni ezt a hajófiaskót, és egy ilyen mértékű hibát - minden valószínűség szerint - az észak-koreai rezsimen belül megszokott módon fognak megtorolni és ez

- fogalmazott a szakértő.