Nők a bántalmazás ellen: Digitális Polgári Kör - Látszatintézkedés, ami akár még kockázatokat is hordozhat A bántalmazás ellen küzdő nők számára létfontosságú, hogy a társadalom komolyan vegye a problémát, és valódi megoldásokat kínáljon. A Digitális Pol

Tusványoson elhangzott beszédében Orbán Viktor bejelentette a Digitális Polgári Körök (DPK) elindítását, amelynek keretében júliusban megalakult a Nők a bántalmazás ellen DPK, Vitályos Eszter kormányszóvivő és Király Nóra fideszes országgyűlési képviselő vezetésével. Ez a zárt Facebook-csoport arra hivatott, hogy teret biztosítson a bántalmazott nők elhallgattatott történeteinek, valamint információt, gyakorlati támogatást és közösségépítést kínáljon számukra. De vajon mennyire váltak valóra ezek az ígéretek? Hogyan működik valójában a csoport, és milyen kockázatokkal járhat a részvétel? Balogh Boglárka, a Lakmusz újságírója, aki három hónapot töltött tagként a platformon, friss cikkében részletesen elemzi a helyzetet. Hírszemle.

A Nők a bántalmazás ellen DPK-val kapcsolatban felmerülő egyik legnagyobb probléma, hogy sem az alapító tagok között (zömében fideszes országgyűlési képviselők), sem a tagokat alkotó kb. 350 ember között nem találni egyetlen, a bántalmazott nőkre specializálódott szervezetet vagy szakértőt. A NANE vagy a Patent Egyesület neve fel sem merül a DPK-ban, az Áldozatsegítő Központra (ÁSK) történik rendszeres hivatkozás, ami viszont egy általánosabb áldozatvédelmi intézmény, a munkatársai nem kapnak kifejezetten a területre irányuló képzést a cikkben nyilatkozó Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza szerint.

Az elmúlt három hónapban a Lakmusz újságírói egy olyan esetet rögzítettek, amikor egy nő azonnali segítséget kért a csoportban - erre elmondásuk szerint Vitályos az ÁSK elérhetőségét és "gyakori kérdések" oldalát linkelte be válaszul, másfél héttel később.

Nem volt semmilyen nyoma annak, hogy a nő korábban más módon kapott volna választ.

Az, hogy egy áldozat a segítségkérésére mindössze az ÁSK elérhetőségét kapja válaszul, azt is késve, Somogyi Zsófia, a NANE Egyesület kommunikációs munkatársa szerint is csalódást okozhat. Eleve "szürreális egy Facebook-csoportról úgy beszélni, mint a probléma megoldására törekvő állami eszközről. Ebben a formában a platform inkább látszatintézkedés" - foglalja össze Somogyi meglátásait a Lakmusz.

A Nők a bántalmazás ellen DPK egy ventillációs felületnek tűnik, azonban a megosztott történetekre érkező kommentek - a legjobb szándék mellett is - ártalmasak lehetnek. Megjelenhet bennük áldozathibáztatás, illetve az egyes egyéni tapasztalatok túlhangsúlyozása (például rendőrséggel vagy az ellátórendszerrel) félre is viheti az áldozatot. Előfordulhat, hogy maga az áldozat is olyan információkat oszt meg, amelyek alapján a bántalmazója rágalmazással vádolhatja, vagy nagyobb eséllyel találja meg őt. Sőt, a bántalmazók maguk is beszivároghatnak mindenféle álprofil alatt.

Szakszerű moderálás hiányában ez viszont aligha egy biztonságos tér. "Arra bátorítani a nőket, hogy itt biztonságban vannak, osszák meg történeteiket, finoman szólva nem jó irány" - hívja fel rá a figyelmet Somogyi Zsófia.

A Lakmusz figyelembe veszi, hogy Vitályos Eszter számos posztja a nők elleni erőszak problémájával foglalkozik, ám akadnak olyanok is, amelyek kevésbé kapcsolódnak ehhez a témához. A migrációval és az EU-val szembeni kritika is megjelenik, a Fidesz álláspontja szerint az illegális bevándorlók jelentik a magyar nők biztonságát fenyegető kockázatot. A kormányszóvivő emellett egy bejegyzésben arról is tájékoztatott, hogy Németországban és más európai országokban "fokozatosan bevezetésre kerül" a sorkatonaság, de "mi ellenállunk a háborúnak", és a kormány határozottan elutasítja, hogy fiainkat, unokáinkat vagy nőket a harctérre küldjék.

Vitályos a Nők a bántalmazás ellen Digitális Polgári Körben azért arra is buzdította a tagokat, hogy posztoljanak Békemenetről, lájkolják az ezzel kapcsolatos bejegyzéseket, mondván: ezzel ők maguk is a "béke nagykövetévé" válhatnak.

A cikkből világosan kiderül, hogy Vitályos Eszter és Király Nóra országgyűlési képviselők fontos lépéseket tettek a kormány által már régóta elutasított civil szervezetek irányába. Szeptemberben találkoztak a Patent Egyesület munkatársaival, majd Vitályos Eszter az Ökumenikus Segélyszervezetnél tett látogatást is. Azonban ezek az egyeztetések eddig nem hoztak érdemi eredményeket, és folytatásukról sincsenek információk.

A NANE vagy a Patent bevonása amúgy sem jelentene megoldást arra, hogy a Nők a bántalmazás ellen DPK-ból valami jó dolog süljön ki.

A jelenlegi koncepció ugyanis alapvetően hibásnak tűnik: egy ilyen platformnak a szakértők szerint az lehetne a reális célja, hogy az emberek elmondhassák, milyen rendszerszintű problémákat tapasztalnak, amin az állam majd javítani tud. Az államnak pedig, ha valóban cselekedni akarna, rengeteg más, hatékonyabb eszköze lenne az olyan kirakatintézkedés helyett, amit egy zárt Facebook-csoport létrehozása jelent (15 év kormányzás után!).

Somogyi Zsófia szerint az ellátórendszer fejlesztése, a benne dolgozók képzése mellett el lehetne indítani új szolgáltatásokat is, például anyagi támogatást, lakhatási programokat, kifejezetten bántalmazott nőknek.