Oroszországban a privát üzenetek védelme sem garantált, így a felhasználók számára aggasztó lehet a magánéletük biztonsága.

Az utóbbi években világszerte egyre élesebb ellentét feszül a digitális szabadság és az állami kontroll között. Oroszországban a titkosított üzenetküldés korlátozása gátat vethet a kriptovaluták elterjedésének, míg az Európai Unióban egy vitatott jogszabálytervezet célja, hogy a privát beszélgetéseket a hatóságok számára átláthatóvá tegye. A helyzet lényege ugyanaz: az államok fokozatosan szorosabbra vonják a digitális kommunikáció gyeplőjét, ami komoly aggodalmakat vet fel a magánélet védelmének sérthetetlensége kapcsán.

Az orosz kormány az utóbbi időszakban korlátozni kezdte a biztonságos, titkosított hívásokat a legnépszerűbb platformokon, például a WhatsAppon és a Telegramon. A hivatalos indok a terrorizmus és a csalások visszaszorítása, valójában azonban az intézkedések a lakosságot a MAX nevű állami üzenetküldő felület felé terelik. Több mint 100 millió orosz felhasználó számára így a privát és anonim kommunikáció lehetősége beszűkül, ami különösen érzékenyen érinti a kriptovaluták használóit.

A digitális valuták elfogadásának egyik kulcsfontosságú feltétele a magánélet védelme és az anonimitás biztosítása. Amennyiben az állam hozzáférhet az üzenetekhez, a kriptoügyletek könnyen nyomon követhetővé válhatnak. Ez pedig elriaszthatja a hétköznapi felhasználókat és a vállalkozásokat, akik eddig a kriptovalutákban látták a megoldást az infláció, a szankciók vagy a gazdasági instabilitás elkerülésére. Ennek következtében a fintech szektor várhatóan új alternatívákat keres: decentralizált alkalmazások, zero-knowledge proof alapú megoldások és privát kommunikációs eszközök kínálhatnak új lehetőségeket a cégek számára.

Az Európai Unióban éppen heves viták zajlanak a közkedvelt, de megosztó "chatkontroll" törvényjavaslat körül. Ennek értelmében minden üzenetküldő platformot arra köteleznének, hogy automatikusan szkennelje a privát beszélgetéseket, hogy kiszűrjék az illegális tartalmakat és a bűnözői tevékenységeket. A dán elnökség alatt a javaslat előrehaladása felgyorsult, és ha a támogatottság elegendő lesz, már 2025 októberében életbe léphet. Az Európai Parlament ugyanakkor enyhébb megoldást szeretne, amely csupán a gyanúsítottak üzeneteinek átvizsgálását célozza, de a lakosság és az adatvédelmi szervezetek sokasága szerint ez is súlyosan sértené az alapvető jogokat.

A törvény pártolói – köztük Olaszország, Spanyolország és Magyarország – a jövő biztonságának növekedését remélik, míg más államok, mint Belgium, Ausztria és Észtország, komoly adatvédelmi és demokratikus kockázatokra hívják fel a figyelmet. Az Európai Tanács jogi szolgálatának megállapításai is megerősítik ezt a megosztottságot:

"A potenciálisan minden felhasználó kommunikációjához való hozzáférés alapvető kihívásai továbbra is megmaradnak."

Legyen szó akár Moszkváról, akár Brüsszelről, a központi hatalmak egyre inkább olyan rendszereket kívánnak bevezetni, amelyek a digitális szabadság rovására erősítik ellenőrzési lehetőségeiket. Az orosz kormányzati korlátozások kényszerítő erővel ösztönzik a fintech cégeket az új innovációk keresésére, míg az EU által bevezetett chatkontroll alapjaiban kérdőjelezi meg a titkosított kommunikáció lényegét. A közös vonás: a decentralizált technológiák, a kriptovaluták és a titkosító algoritmusok iránti megnövekedett kereslet.

A következő hónapok döntő fontosságúak lehetnek: ha az EU elfogadja a szabályozást, az a kontinens történetének legnagyobb ellenőrzési rendszere lesz, amely valószínűleg felerősíti a digitális menekülőutak - kriptó, blokklánc, decentralizált hálózatok - iránti keresletet. Egy biztos: a digitális korszakban a szabadság határai már nem csupán társadalmi, hanem technológiai fronton is újraíródnak.