A pápaválasztás folyamata során a konklávé, azaz a pápaválasztó bíborosok zárt szobába vonulnak, hogy megválasszák az új pápát. A választás eredményét hagyományosan füst jelezte, amely a Sixtus-kápolna kéményéből szállt fel. Ha a választás sikeres volt, é
Kiderült, hogy a sötét színű füst előállítása során egykor csupán a szavazólapokat használták, míg a fehér füst eléréséhez nedves szalmát is tűzre dobtak. 1958 óta a pápaválasztás eredményének bejelentésére vegyi anyagokat adnak a tűzhez, hogy a Szent Péter téren összegyűlt hívek, valamint a médián keresztül a világ minden táján értesüljenek az eseményről.
Pápaválasztás: így keletkezik a fekete füst (fumata nera) A pápaválasztás folyamata során a kulcsszerepet játszik a fekete füst, amely a konklávé döntésének hiányát jelzi. De vajon hogyan is állítják elő ezt a különleges füstöt? A választott módszer egyszerű, mégis hagyományokkal teli. Amikor a bíborosok a választást követően nem jutnak konszenzusra, a szavazólapokat elégetik, és melléjük különböző vegyszereket adnak, amelyek sötét füstöt eredményeznek. Ez a látványos jelenség a Szent Péter tér közönsége számára egyértelmű üzenetet közvetít: a pápaválasztás nem zárult le, és a keresztény világ továbbra is várakozik. A fekete füst tehát nem csupán egy szín, hanem a remény, a türelem és a hit szimbóluma is, amely a katolikus egyház életének egyik legfontosabb pillanatait öleli fel.
Amikor a pápaválasztás nem hozza meg a kívánt eredményt, a Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst kerekedik. Ezt a különleges látványt a kálium-perklorát, antracén és kén egyedi elegyének segítségével hozzák létre.
A fumata nera, vagyis a fekete füst, különleges összetevőkből áll: kálium-perklorátból, antracénból és kénből. A kálium-perklorát (KClO4) hő hatására bomlik, miközben oxigént szabadít fel, ami rendkívül hatékony oxidálószerré teszi, hiszen az égéshez szükséges oxigént biztosít (KClO4 = KCl + 2O2). Az antracén egy policiklusos aromás szénhidrogén, amely három benzolgyűrűből épül fel. Az égése nem tökéletes, így korom (szén) részecskék keletkeznek, ezek adják a füst sötét, fekete színét. A kén jelenléte fontos szerepet játszik; szabályozza a reakció sebességét és segít fenntartani az optimális hőmérsékletet - fejtette ki Kovacsics Bernadett.
A fehér füst, vagy ahogy olaszul nevezik: fumata bianca, egy különleges jelenség, amely a tisztaság és az új kezdetek szimbóluma. Amikor a füst fehér színben gomolyog, az általában jó híreket jelez, legyen szó akár egy fontos döntésről, vagy egy új lehetőség megjelenéséről. Ez a látvány magával ragadó, hiszen a fehér füst szinte táncol a levegőben, és reménnyel tölti el a szíveket. A fumata bianca nem csupán egy látványosság, hanem a várakozás és a boldog várakozás kifejeződése is, amely mindenki számára izgalommal teli pillanatokat ígér.
Amint megszületik az új egyházfő, a világ számára fehér füst fogja jelezni ezt a fontos eseményt. A szavazólapok elégetéséhez egy különleges elegyet használnak: kálium-klorátot, laktózt és fenyőgyantát kevernek össze, hogy a füst tökéletes színben pompázzon.
A fumata bianca, azaz a fehér füst, egy különleges keverékből áll, amely magában foglalja a kálium-klorátot, a laktózt (vagyis a tejcukrot) és a fenyőgyantát. A kálium-klorát egy erőteljes oxidálószer, amely hő hatására nem csupán oxigént szabadít fel, hanem kálium-perklorátot is képez, ezzel fokozva az oxidáló hatást – ez az, ami a fekete füst oxidálószerének is alapját képezi. A reakció során a következő folyamat zajlik: 2KClO3 → KClO4 + KCl + O2. A laktóz gyors égése tökéletesen lejátszódik, és a folyamat végtermékei a színtelen szén-dioxid és a vízgőz. Ezzel szemben a fenyőgyanta égése során világos, szilárd részecskék keletkeznek, amelyek a levegőbe kerülve láthatóvá teszik a reakciót, így megjelenik a sűrű, világos füst.
