A pszichés módszerek révén a fájdalom intenzitása mérsékelhető, ami több mint egymillió magyar életét nehezíti meg.

Világszerte, így Magyarországon is, a lakosság körülbelül 20%-a szenved krónikus fájdalmaktól, melyek több mint három hónapja tartanak. Leggyakrabban ezek a panaszok a derék, a hát és a nyak területeit érintik. Ha nem kezelik őket, nem csupán az egyének életminőségét rontják le mentális, szociális és gazdasági szempontból, hanem társadalmi szinten is súlyos terhet jelentenek – hívta fel a figyelmet Stoll Dániel Péter, az Országos Gerincgyógyászati Központ Pszichológiai Ambulanciájának vezetője.

Stoll Dániel Péter, pszichoterapeuta és klinikai szakpszichológus, hangsúlyozza, hogy az akut fájdalom valójában egyfajta vészjelzés, amely figyelmeztet minket a problémákra, és sürgős cselekvésre ösztönöz. Ezzel szemben a krónikus fájdalom nemcsak hogy nem segíti elő a környezethez való alkalmazkodást, hanem jelentősen ronthatja az életminőségünket. Gyakran előfordul, hogy a krónikus fájdalom pszichológiai okokból ered, és az akut fájdalom tapasztalatából fejlődik ki.

A krónikus fájdalom nem csupán egyéni szenvedést jelent; ez egy társadalmi teher is, amely fokozatosan korrodálja a közösségeink szövetét. Ha nem foglalkozunk vele, a következményei hosszú távon mindannyiunk életére és jólétére kihatnak.

- hangsúlyozza az Országos Gerincgyógyászati Központ (OKG) Pszichológiai Ambulanciájának vezetője. A részlegen szakpszichológusok rendszeresen szerveznek tudományos alapokon nyugvó tréningeket és kiscsoportos foglalkozásokat a fájdalomenyhítés, alvászavarok és az elhízással való megküzdés pszichés terheinek támogatására.

Az Intézet közfinanszírozott ellátást nyújt, lefedve szinte a gerincgyógyászat teljes spektrumát, az összetett beavatkozásokkal együtt. A három hónapnál régebb óta tartó fájdalom már a krónikus kategóriába tartozik, többségében a vázizomrendszert érinti, érzékelő szerve az agy. A szakember szerint állandósulásának számos pszichológiai rizikói vannak, mint akár a munkahelyi, akár magánéleti tehetetlenség érzet hatására kialakuló tartós stressz, szorongás, depresszió. Ezek fokozzák az idegrendszeri készenlét hatását, fenntartják a biológiai stresszt.

A WHO adatai alapján világszerte több mint 1,5 milliárd embert érint a krónikus fájdalom, a lakosság 20 százalékát, ahogy Magyarországon minden ötödik ember küzd valamilyen tartós fájdalommal. "Az igazi probléma azonban nem pusztán a fájdalom maga, hanem az, ha az hosszú távon kezeletlen marad. Az elhúzódó szenvedés ugyanis nemcsak a beteg életminőségét rontja, hanem átterjed az őt körülvevő családra, munkahelyi közegre, végső soron pedig az egész társadalomra" - magyarázza a szakember.

A krónikus fájdalom egyre inkább elterjedt jelenség a gyermekek körében: Magyarországon a fiatalok közel 30%-a szenved ettől a problémától, ami azt jelenti, hogy minden tizenkettedik fiatal mindennap súlyos fájdalmakkal küzd. A Bethesda Gyermekkórház Fájdalomkezelő Centrumának szakértői hangsúlyozzák, hogy a fájdalom nem csupán fizikai okokból ered, hanem különféle lelki és szociális tényezők is közrejátszanak a kialakulásában. "A testi problémák mellett olyan lelki tényezők is befolyásolják a fájdalom érzékelését, mint a félelem, a stressz vagy a negatív gondolkodás. Ezen kívül a szociális környezet, például családi vagy iskolai nehézségek is jelentős hatással lehetnek a fájdalom tapasztalatára és fennmaradására" - fejtette ki Major János, a gyerekklinika Fájdalomkezelő Centrumának vezetője egy szakmai konferencián. Stoll Dániel Péter, aki gyermekkorában több nehéz helyzetet élt át, megjegyzi, hogy ő a fájdalom-szindróma szempontjából fokozott kockázati csoportba tartozik.

A tartós fájdalmakkal küzdő emberek nagy része nehezen képes folyamatosan dolgozni, ami tovább súlyosbítja az állandó panaszok következtében kialakuló akadályozottságérzést és a vele járó önértékelési problémákat.

A betegszabadságok, a táppénzes napok, a részmunkaidős foglalkoztatás és a korai nyugdíjazás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy kevesebb aktív gazdasági szereplő legyen jelen a munkaerőpiacon.

Stoll Dániel Péter kifejti: A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet statisztikái alapján a mozgásszervi fájdalmak, különösen a derék- és hátfájás, az egyik legfőbb tényező, ami miatt a dolgozók kénytelenek távol maradni a munkától.

A gazdasági terhek az egészségügyi ellátórendszer terén is egyre inkább érzékelhetővé válnak. A betegek számos esetben orvosi segítséget kérnek, gyakran diagnózis vagy hatékony kezelés nélkül. "A modern fájdalomterápiás megközelítéssel ellentétben a hazai ellátórendszer - néhány kivételtől eltekintve - túlságosan is a biológiai tényezőkre helyezi a hangsúlyt" - hívta fel a figyelmet egy szakpszichológus. Rámutatott arra, hogy a megfelelő kezelés hiánya nemcsak a betegek állapotát rontja, hanem további súlyos problémákhoz is vezethet, például az opioid alapú gyógyszerek túlzott használatához, melyek számos mellékhatást okozhatnak, és tolerancia, illetve függőség kialakulásához vezethetnek. Emellett más káros szenvedélyek, mint például az alkoholfogyasztás, is megjelenhetnek. Az Amerikai Fájdalom Társaság statisztikái alapján az Egyesült Államokban évente több száz milliárd dollárt költenek a krónikus fájdalom közvetlen és közvetett költségeire. Európában a helyzet nem különbözik: a fájdalommal kapcsolatos egészségügyi és munkaerőpiaci kiadások a GDP 2-3 százalékát is kitehetik.

A krónikus fájdalom ritkán jelentkezik önmagában.

Stoll Dániel Péter figyelmeztet arra, hogy a fájdalommal küzdők gyakran szembesülnek depresszióval, szorongással és alvászavarokkal – sőt, az öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek, ami minden ötödik fájdalombetegnél tapasztalható. A fájdalommal élők kétharmadánál pszichológiai problémák jelentkeznek, amelyek nem csupán az egyén életminőségét rontják, hanem a társadalmi kapcsolatok és a családi kötelékek meger weakened.

Bár a krónikus fájdalom a társadalom minden rétegét érinti, fontos hangsúlyozni, hogy a fájdalomkezeléshez való hozzáférés nem egyenlő mértékben áll rendelkezésre – figyelmeztet a szakértő. A magas jövedelműek sokkal nagyobb eséllyel férnek hozzá szakorvosokhoz, alternatív terápiákhoz, és pszichológiai támogatáshoz. Ezzel szemben a társadalom alsóbb rétegei számára a tb-finanszírozott ellátások is komoly segítséget nyújthatnak. A szakember kiemeli, hogy a fájdalomérzetet nem csupán a fizikai sérülés, hanem a lelki állapotunk és az átélt traumák is jelentősen befolyásolják. Az idegrendszer fokozza a fájdalomérzést, különösen akkor, ha a sérüléssel összefüggő szorongás és veszélyérzet is társul hozzá.

Amikor vidámak vagyunk, a nehézségeink talán enyhülnek, míg a szomorú pillanatokban, egyedül és elzárkózva, a szenvedéseink felerősödhetnek.

- magyarázta a pszichoterapeuta, majd hozzátette, hogy ez a megközelítés mindenféle fájdalomra érvényes, legyen az egy apró tűszúrás vagy akár évek óta fennálló derékfájás.

Az OGK multidiszciplináris megközelítése lehetővé teszi, hogy a különböző szakterületek szakemberei közösen dolgozzanak a betegek kezelésén. "A hatékony terápia titka a precíz kivizsgálás, amely segít meghatározni, hogy a páciens számára melyik kezelési módszer a legmegfelelőbb" - hangsúlyozza Stoll Dániel Péter. A kezelési irányvonal kiválasztásakor fontos, hogy megkülönböztessük a fájdalom elsődleges és másodlagos típusait. A másodlagos fájdalom mindig valamilyen konkrét fizikai problémához köthető, mint például krónikus gyulladás, fertőzés, daganat vagy idegkárosodás. Ezeket az állapotokat orvosi vagy sebészeti beavatkozásokkal kezelik, míg a pszichoterápia szerepe inkább a lábadozás időszakában fellépő fájdalom enyhítésére összpontosít. A fizikai elváltozásokhoz nem kapcsolódó panaszok esetében pedig a pszichoterápiás módszerek képesek lehetnek a tünetek csökkentésére.

Az egyéni 12 alkalmas kognitív-viselkedésterápiás szemléletű fájdalommenedzsment programtól kezdve a relaxációs és meditációs módszereken át a hipnoterápiáig számos pszichológiai eszközt alkalmaznak. A pszichoterápiával a fájdalomérzet csökkentését, megszűnését igyekeznek oly módon elérni, hogy megváltoztatják az idegrendszeri stresszreakciót. "A hatékony kezeléshez pedig komplex szemléletmódra van szükség: biológiai, pszichológiai és szociális szinten egyaránt" - fogalmazott a pszichológus. Stoll Dániel Péter arra is kitért, hogy ambulanciájukon testsúlycsökkentő csoportfoglalkozásaik a túlsúlyból eredő derékfájdalom enyhítésére vagy épp megelőzésére is megoldást jelenthet. Az alvászavar (inszomnia) kezelésére konzultációt biztosítanak pszichológusaik, a tartós kialvatlanság ugyanis a fájdalomérzetet is növeli.