Feltámadó szél, meglepetés ereje - Mi rejlik a hétfői vihar mögött?

Az erőteljes esőzések és a viharos szél országszerte komoly pusztítást végeztek, számos helyen súlyos károk keletkeztek.

Hétfőn egy rendkívül intenzív hidegfront söpört végig Magyarország területén, amely heves viharokat generált. Számos helyszínen a szél sebessége meghaladta a viharos kategóriát (60-90 km/óra), és komoly károkat okozott. A helyreállítási munkálatok és a károk felmérése még folyamatban van. A HungaroMet csak akkor bocsát ki vörös riasztást, ha a széllökések meghaladják a 110 km/órát - ehhez képest hétfőn a budapesti János-hegyen hihetetlen módon 137 km/órás széllökést mértek.

A korábbi országos csúcsot Edelény tartotta, ahol 2008-ban 119 km/órás széllökéseket mértek. Bár hazánkban már korábban is előfordultak erős, pusztító viharok, ilyen széleskörű és intenzív szélviharra ritkán van példa. De mi állhat ennek a rendkívül erős jelenségnek a hátterében? Ürge-Vorsatz Diána klímakutató és a HungaroMet szakértői is válaszoltak a szokatlan időjárási eseménnyel kapcsolatos kérdéseinkre.

Ürge-Vorsatz Diána szerint az olyan időjárási szélsőségek, mint a hétfői heves vihar, nem elszigetelt esetek, hanem egyre súlyosbodó globális folyamat részei.

A szakértő a hetek óta tartó hőhullámot és az azt követő hatalmas vihart egy ismert meteorológiai mechanizmussal, az úgynevezett hőkupolával magyarázza. "Amit a vihar előtt tapasztaltunk, az egy hosszú hőhullám volt, amit az úgynevezett hőkupola-jelenség okozott. Ilyenkor a meleg, magas nyomású légtömeg beragad, ezt hívjuk omega-blokknak is. És ha ez beragad, akkor lényegében úgy működik, mint egy kukta: csak főzi bent a meleget, egyre forróbb lesz, és nem tud behatolni se hideg, se más légtömeg."

A helyzet akkor válik igazán veszélyessé, amikor ez a magas nyomású rendszer "összeomlik" - vagyis megérkezik egy hidegfront, amely drasztikus változásokat hoz. "Amikor ez a nagy nyomás végül összeomlik, és betör az alacsony nyomású hideg levegő, abból sokszor nagyon drámai, erős viharok születnek. Most is láthattuk, mekkora hirtelen lehűlés következett be. Két, egymással szemben álló, nagy hőmérséklet- és nyomáskülönbségű légtömeg találkozásánál ez nem tud szépen, fokozatosan lezajlani - az ilyen légcsere bizony rendszerint komoly viharfronttal jár."

Ürge-Vorsatz megállapításai szerint egyetlen időjárási esemény alapján nehéz megbízható következtetéseket levonni a klímaváltozásról, azonban a hosszú távú tendenciák egyértelműen kirajzolódnak. "A hőhullámok száma folyamatosan emelkedik, és ezek egyre hosszabb ideig tartanak. A nyári aszályok is egyre gyakoribbá válnak, ráadásul észlelhető, hogy a csapadék mennyisége egy nap alatt növekszik. A viharok nemcsak sűrűbben fordulnak elő, hanem egyre erősebbek is."

Az okok között a légkör páratartalmának emelkedése játszik kulcsszerepet. Minden egyes Celsius-fokkal nő a globális hőmérséklet, a levegő képes körülbelül 7 százalékkal több vízgőzt magába foglalni. Ez azt eredményezi, hogy a légkör képes több vizet tárolni, ami aztán csapadék formájában, gyakran hirtelen és jelentős mennyiségben zúdul le. Emellett a melegebb levegő több energiát is cipel, ami a viharok intenzitását is fokozza.

A klímakutató hangsúlyozza, hogy a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete jelenleg rendkívüli mértékben emelkedik. "Jelenleg nyolc Celsius-fokkal magasabb, mint az átlagos érték, ami igencsak megdöbbentő" – nyilatkozta. Ezzel párhuzamosan megemlíti, hogy létezik egy különleges terület a világban, amely Izland és Grönland között helyezkedik el, ahol nem tapasztalható hőmérséklet-emelkedés, sőt, az óceán hűl. Ez a régió az egyedüli hely a Földön, ahol ilyen jelenség figyelhető meg.

Ez a két ellentétes folyamat kifejezetten Európát sújtja, különösen ha a Golf-Áramlat néven ismert tengeráramlás rendszere összeomlik, amely jelenleg a kontinens kellemes éghajlatáért felelős. "A déli területeken szélsőséges hőség, míg északon sarkvidéki hideg uralkodhat, és a közöttük zajló légmozgások egyre intenzívebbé és viharosabbá válnak."

Az éghajlatváltozás már most is komoly és széleskörű következményekkel jár. Tavaly ősszel a Boris ciklon rendkívüli mennyiségű csapadékot zúdított ránk. De említhetnénk a valenciai áradásokat is, ahol hideg, északi légtömegek csapódtak a felmelegedett Földközi-tenger fölé. Amikor ezek a hideg légtömegek elérik a meleg vízfelületet, hatalmas mennyiségű párát kötnek meg, és amikor a hegyek kényszerítik őket felszállásra, óriási esőzések következnek be.

A klímakutató véleménye szerint egyértelmű, hogy amennyiben nem teszünk lépéseket, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. "Ezért rendkívül fontos hangsúlyozni, hogy a globális felmelegedés megfékezése elengedhetetlen. E cél elérésének egyetlen hatékony módja a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentése. Amennyiben ez megtörténik, a felmelegedés folyamata szinte azonnal leállítható."

Ehhez azonban átfogó rendszerbeli változtatásokra van szükség. A fosszilis energiahordozók – mint például az olaj, szén és földgáz – helyett megújuló energiaforrásokat kell alkalmaznunk. Ez magában foglalja például az elektromos járművek elterjedését, a közlekedés csökkentését, valamint városaink intelligensebb tervezését, amellyel mérsékelhetjük a károsanyag-kibocsátást. Az energiaellátásunkat pedig nap-, szél- és geotermikus forrásokból biztosítjuk.

És hogy miért van mindennek ekkora tétje? Ha ezeket el akarjuk kerülni, akkor el kell fogadnunk és támogatnunk kell azokat a klímavédelmi intézkedéseket, amelyek talán elsőre kényelmetlennek tűnnek, de hosszú távon megóvnak bennünket ezeknél sokkal nagyobb kényelmetlenségektől és katasztrófáktól" - magyarázta Ürge-Vorsatz.