Régen vágyott ennyire az ország arra, hogy novemberben rákezdjen az esőzés: a vízügyi hatóságok már apokaliptikus forgatókönyvekkel is készülnek.
A talajok nedvességgel való feltöltődése jelentős késlekedésben van. Az elmúlt év során, csupán egyetlen március kivételével, minden hónapban a megszokott átlaghoz képest kevesebb csapadék érkezett. A talaj mélyebb rétegei rendkívül száraz állapotban vannak, és meglepő módon a vízpótlás folyamata még nem indult el. Ha novemberben nem tapasztalunk legalább átlagos mennyiségű esőt, a vízügyi szakértők apokaliptikus forgatókönyvek kidolgozására készülnek.
Bár a héten tapasztalt nyirkos, ködös időjárás miatt aligha jut eszünkbe a nyári forróság szárazsága, a következményei még mindig velünk vannak. Nem meglepő, hiszen az elmúlt egy év során csupán egyetlen hónap volt, amikor a csapadéknak sikerült elérnie a sokévi átlagot; sőt, bizonyos szempontból még a híresen aszályos 2022-es évnél is kedvezőtlenebb adatokat jegyeztek fel a meteorológusok.
A január és szeptember közötti csapadék mennyisége az ország területének több mint kétharmadán jelentősen elmarad a sokévi átlagtól, hiszen legalább 160 milliméterrel kevesebb csapadékot regisztráltak. Különösen aggasztó a helyzet a Dunántúl déli részén, a Duna-Tisza közén, valamint az alföld déli szakaszán, ahol a hiány elérheti a 180-200 millimétert is. Bár szeptember elejére némileg enyhült a meteorológiai aszály, a talaj- és hidrológiai aszály továbbra is fennáll - derül ki az OVF novemberi, az október végéig rendelkezésre álló adatokra támaszkodó Integrált Vízháztartási Tájékoztatójából (VHT). Az alföldi területeken 3-4 havi csapadék hiányzik, míg még a hegyvidékeken is 80-100 milliméteres elmaradás tapasztalható. Az ország jelentős részén a talajvíztükör kritikus szintre süllyedt, és a talaj nedvességtartalma is aggasztóan alacsony.
Az ősz közepéhez érkeztünk, és eddig meglehetősen száraz időszakot éltünk át, hiszen az esőzések száma csekély volt.
Pongrácz Rita, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, aggodalmát fejezte ki a kedvezőtlen csapadékadatok kapcsán. Megjegyezte, hogy a június, amely általában a legcsapadékosabb hónapnak számít, idén rendkívül száraz volt. Az ország területének kétharmadán a sokéves átlag 20 százalékát sem érte el a csapadék, sőt, mindenhol negatív mérleg alakult ki. Még a jellemzően csapadékos Kisalföldön és az Alpokalján is csupán a sokévi átlag 60-70 százaléka hullott, ami megmagyarázza, miért ez lett a legszárazabb június az elmúlt 125 év során. Nyár elején már arról beszéltek, hogy a 2022-es jelentős aszály szelleme kísért, amely nagymértékben a kedvezőtlen előzmények miatt alakult ki.
