A repülőrajtot felváltotta egy hűvös zuhanyzás.
Orbán Viktor igyekszik újraértelmezni az év elején tett, talán elhamarkodott ígéretét. Januári Facebook-videójában úgy fogalmazott: "2025: itt a repülőrajtot vesszük. Nem csupán ígérgetünk, hanem aktívan dolgozunk és eredményeket hozunk." Később pedig arról beszélt, hogy "2025 egy igazán különleges év lesz. Jelentős lökést adunk a magyar gazdaságnak. Meglepetés fog érni mindenkit, amikor az első negyedéves gazdasági adatok nyilvánosságra kerülnek."
A gazdaság helyzete nem éppen fényes, hiszen a várt fellendülés helyett egy hideg zuhany érkezett: az első negyedévben 0,4 százalékos visszaesést könyvelhettünk el. Május elején, a szokásos péntek reggeli rádiós beszélgetés során a német és osztrák gazdaság gyengeségére, valamint Brüsszelre hivatkozva próbálta meg indokolni a helyzetet, megemlítve, hogy szerinte 20 milliárd euróval csökkentették a hazánkhoz jutó forrásokat, hogy Ukrajnát támogassák. Éppen a következő hónap végén, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén azonban már más hangsúlyt ütött meg: "Nincs helye az önsajnálatnak, nem fogunk magyarázkodni, panaszkodni, vagy másokra mutogatni, sem a háború, sem a szankciók kapcsán." A június végi uniós csúcson, amikor a repülőrajttal kapcsolatos ígéreteiről kérdezték, azt válaszolta, hogy "a kifutópálya hosszú, 10 millióan vagyunk a fedélzeten, kérünk egy kis türelmet, előbb-utóbb sikerülni fog."
A kormányfő az Economix podcast adásában a tévedhetetlenségéről szóló mítoszokat próbálta megcáfolni. "A július elsején elindított programjaink igazi áttörést hoznak a gazdaságban, és valós repülőrajtot jelenthetnek" – fogalmazott. Részletezte, hogy mit ért ez alatt: szerinte a családi adókedvezmény ötven százalékos emelése, a háromgyermekes anyák adómentessége, valamint a csed és a gyed adómentessége, továbbá a háromszázalékos lakáshitel és a háromszázalékos vállalkozói hitel mind olyan intézkedések, amelyek hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez. Ezt követően magyarázatba bocsátkozott, kijelentve, hogy "ha valami el lett kalibrálva, az nem az intézkedések vagy a helyzet hibája, hanem az időponté". Vagyis szerinte a gazdasági fellendülés nem januárban, hanem júliusban kezdődik el. Bizonyításként hozzátette, hogy ezek a programok – függetlenül a kedvezőtlen makrogazdasági mutatóktól – áttörést jelentenek a gazdaság számára.
Az a tény, hogy ő maga sem vette komolyan a híveknek ígért repülőrajtot, még inkább megerősíti, hogy tavaly már tisztában volt a helyzet kilátástalanságával. A brüsszeli kérés hatására újraírt középtávú költségvetési terv, amelyet tavaly december 20-án fogadott el az Európai Bizottság, világosan mutatja, hogy az Orbán-kormány az eredetileg várt 3,4 százalékos gazdasági növekedés helyett idén már csak 1,2 százalékos GDP-bővüléssel számolt.
A gazdasági elemzők véleménye szerint a helyzet még ennél is kedvezőtlenebb, hiszen sokan már az egyszázalékos növekedést is kétségbe vonják. A legfrissebb ipari adatok, melyek augusztusra vonatkoznak, aggasztó képet festenek: az ipari szektor teljesítménye egy év alatt 7,3 százalékkal csökkent, és az utolsó „békeév” 2021-hez képest a lemaradás már 8,2 százalékot mutat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető gazdasági szakértője arra figyelmeztet, hogy a hosszú távú trendek alapján az ipar folyamatos visszaesése figyelhető meg. Az a korábbi remény, hogy az ipari kibocsátás alacsony, de stabil szinten megmarad, mára illúzióvá vált. Emellett a német ipari rendelési adatok is zordak, ami tovább csökkenti a trend megfordulásának esélyeit. A kiskereskedelmi forgalom is csupán mérsékelt növekedést mutatott az év nyolcadik hónapjában, így ahhoz, hogy az első félévben mért 0,1 százalékos visszaesést követően az év második felében legalább egy százalékra erősödjön a gazdasági növekedés, jelentős fellendülésre lenne szükség.
A helyzet súlyosságát a Költségvetési Tanács (KT) is észlelte, hiszen legutóbbi csütörtöki elemzésében világosan jelezte, hogy a korábban előre jelzett kockázatok valósággá váltak. Ez azt jelenti, hogy a választások körüli osztogatások következtében a költségvetési hiány drámaian túllépi a törvényben meghatározott kereteket, miközben a gazdasági növekedés várhatóan még az egy százalékot sem fogja elérni. A probléma mérete különösen aggasztó, hiszen a kormányhoz közel álló KT, amelynek tagjai között találjuk Horváth Gábort, Varga Mihályt és Windisch Lászlót, idén már másodszor fogalmazott meg rendkívül éles kritikát. És még csak most kezdődik az év végi hajrá.
