Robot darabolná fel az elhunyt űrhajós testét a világűr mélyén - Mit jelent ez, ha egy asztronauta egy idegen bolygón veszti életét? | szmo.hu

Egy mérnök és közgazdász, Varga István, az utóbbi időszakban folyamatosan arról tájékoztat, hogy a Börzsöny térségében lehetőség nyílhat az aranybányászat újbóli fellendülésére.

Az utóbbi években folyamatosan felröppennek hírek arról, hogy a Börzsönyben "újra" megkezdődhet az aranybányászat. Varga István, egy mérnök és közgazdász, rendszeresen oszt meg bejelentéseket a médiában, amelyekben arról számol be, hogy hol tartanak a tervei. Állítása szerint kutatások igazolják, hogy a Börzsöny hegysége egyedülálló mennyiségű aranyat rejt, amelynek kitermelésével akár a teljes magyar államadósság is könnyedén rendezhető lenne. Az üzletember története azonban nemcsak az elképzelhetetlenül nagy aranykészlet miatt tűnik kétségesnek, hanem azért is, mert tele van ellenőrizhetetlen információkkal. Az esetről most a Telex is alaposabb elemzést készített.

Varga István, a Hajógyári-szigeten és a Marina-parton is kikötővel rendelkező Wiking Yacht Club alapítója, egy különös történet keretein belül mesél a Börzsöny aranybányáiról. Az események 2018-ban kezdődtek, amikor Varga Rudabánya társtulajdonosaként Frankfurtba utazott, hogy tárgyalásokat folytasson a Deutsche Bankkal. A megbeszélés végén egy magyar származású bankár egy hatalmas, ötkilós dossziét helyezett az asztalra, amely Varga szerint egy 1995-ös dokumentumot rejtett. Ez a papír arról tanúskodott, hogy a bank a múlt évtizedekben jóváhagyta egy 25 millió dolláros hitelkérelmet a Börzsöny aranybányájának üzembe helyezésére. A történet így nem csupán a múlt emlékét idézi, hanem a régóta várt lehetőséget is, hogy a magyar aranybányászat újra életre keljen.

A bányával kapcsolatos kutatás egy Farkas István nevű, Bécsben élő bányamérnökhöz volt köthető, aki a kilencvenes években végzett fúrásokat a Börzsönyben. Varga ezekre a fúrási eredményekre alapozza azt az állítását, hogy a teljes magyar államadósságot meghaladó értékű arany van itt.

Varga állításai alapján a bányamérnököt megmérgezték, és mindössze fél év elteltével a fiát is hasonló sors érte. 2018 tavaszán Varga felkereste Farkas özvegyét, aki állítása szerint 20 millió forintért átadta neki a kutatási jogokat. Ezt követően az üzletember még ugyanebben az évben megalapította saját cégét az ötlet megvalósítása érdekében. Azóta pedig szüntelenül nyilatkozik a sajtónak, hogy népszerűsítse a projektet.

A börzsönyi aranykérdésben nemrég az MTA, pontosabban a Földtudományok Osztályának Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottsága is állást foglalt. "A nagybörzsönyi arany kérdése" című összefoglalóban Földessy János és Molnár Ferenc geológusok azt írják

Az állásfoglalásban Varga elméletére is kitérnek. "Az utóbbi néhány évben a hazai sajtó rendszeresen felkapta a börzsönyi aranybányászat kérdését, mivel egy, az erre a célra alapított gazdasági társaság a területen folytatott saját kutatásaira hivatkozva több ezer tonna fémarany és fémezüst kitermelését vizionálja"- fogalmaz az MTA, amely ezután 5 pontba szedve sorol szakmai kritikákat a témában.

Az MTA ezt követően világosan, pontokba szedve tette közzé az üggyel kapcsolatos álláspontját.

"Magyarországon a nemes- és színesfémek kutatásának és bányászatának joga kizárólag az állam birtokában van. E jogot csupán koncesszió keretében lehet átadni vállalkozások számára. A koncessziók elnyerésére nyilvános pályázat útján van lehetőség, azonban a nagybörzsönyi terület kutatására és bányászatára eddig még nem került sor ilyen pályázati kiírásra. Ennek következtében jelenleg nincs olyan vállalkozás, amely e területen kutatási vagy bányászati joggal rendelkezne."

Az MTA szerint Varga cége, "a 2018-ban alapított Börzsöny Aranybánya Koncessziós Bányatársaság Zrt. 8 millió forintos alaptőkéje nyilvánvalóan nem teszi lehetővé a megkívánt volumenű kutatások és a megkövetelt minőségű értékelések megvalósítását. A vállalkozás által nyilvánosságra hozott dokumentumok csak két elemzési bizonylatot tartalmaznak, ráadásul mindkettő ugyanazon fúrás azonos mintáinak eredményeit mutatja, azaz valószínűleg ugyanabból a magmintából származnak".

A vállalkozás az általa potenciálisan kitermelhető arany- és ezüstkészletek felmérését a Geo-Scan néven ismert távérzékelési technológia segítségével végezte, amely állítólag több ezer méter mélyre is behatol. Fontos megjegyezni, hogy a nemzetközi színtéren elismert kutatási módszerek között ez a technika nem található meg. A Geo-Scan módszert egy svájci, egyéni vállalkozó üzemelteti, amely...

4passion Global LLC kínálja, mérési háttere nem ismert, érckutatási referenciái nincsenek. Nincs nyoma annak sem, hogy a cég, vagy akármelyik megbízott alvállalkozója a börzsönyi adatokon bármilyen elemzést, újraértékelést készített volna. Távérzékelési, vagy egyéb geofizikai mérésekkel a kézzelfogható mintákon végzett, a kőzetekben előforduló fémkoncentrációk és azok ásványos összetételére vonatkozó közvetlen elemzési adatok nem helyettesíthetők" - jegyzik meg.

Az MTA állásfoglalásában kiemelik, hogy a cég weboldalán található információk szerint "a tervezett ásványvagyon értékének 2%-át, mintegy 662 millió EUR összegben kívánja apportálni, és 1000 EUR névértékű részvényeket szeretne nyilvánosan kibocsátani a projekt finanszírozása érdekében. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a megfelelően felmérni nem tudott ásványvagyon jogai nincsenek a cég birtokában, továbbá a létesítéssel és üzemeltetéssel kapcsolatos pénzügyi becslései és modellezései sem megalapozottak."

Végül fontos megemlíteni, hogy a magyar ásványi nyersanyagok, különösen azok, amelyeket az Európai Unió a gazdasági jelentőségük és az ellátás biztonsága szempontjából kritikusnak tart, folyamatosan figyelmet kapnak. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kiemelte, hogy hazai szakemberekből álló munkacsoportok, akik nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek, rendszeresen áttekintik és értékelik ezeket a kérdéseket. Az MTA javaslata szerint a jövőben érdemes lenne, hogy e munkacsoportok szakmai véleménye szélesebb körű nyilvánosságot kapjon az ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos tájékoztatásokban, így segítve a közvélemény tájékoztatását és a tudományos megközelítések elterjedését.