Felfordulás a magyar gyümölcslevek világában: a kasszák előtt mindenki megdöbbenhet! - Pénzcentrum

Mind a narancslé, mind pedig az almalé kapcsán jelentős drágulás észlelhető az utóbbi hetekben-hónapokban a boltok polcain. Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz-, Gyümölcslé- és Üdítőital Szövetség titkára szerint nem kizárólag a narancssűrítmény tehet a drágulásról, Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint pedig természetesen a tőzsdei áringadozás is jelentős súllyal esik latba. Az ugyanakkor furcsaság, hogy az alma esetében a termelői árak nem változtak - az ágazat jelentős gondjai ellenére.

2024 egyik legdurvábban dráguló terméke a dobozos narancslé volt, aminek az ára egyetlen éve alatt több mint ötödével drágult meg a magyar boltokban: 22 százalékkal kerül többe, mint 2024 elején. Erről korábban már beszámoltunk az év legnagyobb drágulóit összegző cikkünkben, most azonban arra kerestük a választ, hogy pontosan mi okozta ezt a drágulás.

Szakértőnk, akit lapunk megkérdezett, úgy véli, hogy a globális gazdasági helyzet jelentős mértékben hozzájárul a dráguláshoz. Ez nemcsak a narancslére vonatkozik, hanem az alma esetében is aggasztóak a kilátások. Felmerül a kérdés: vajon a spórolás jegyében lassan a gyümölcslevekről is le kell mondanunk? Mi vár ránk a 2025-ös évben ezen a piacon, és vajon a drágulás trendje továbbra is kitart?

A narancslé drágulása annak fényében persze egyáltalán nem meglepő, hogy szinte egész évben lehetett hallani az alapanyag igen jelentős drágulásáról. Mind a kedvezőtlen időjárási körülmények, mint pedig a világpiaci sajátosságok is megrángatták az árat, és az év végére jól látszott a statisztikában is.

Bolyongva a boltok polcai között, valószínűleg mindenkinek feltűnt, hogy az almalé ára egyre magasabbra kúszik. Nem is meglepő ez, hiszen ha alaposabban szemügyre vesszük, az alma, amely hazánkban viszonylag könnyen hozzáférhető, szintén jelentős áremelkedésen ment keresztül 2024-ben.

A Pénzcentrumnak Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz-, Gyümölcslé- és Üdítőital Szövetség titkára kifejtette, hogy a globális piacon a gyümölcssűrítmények ára jelentős emelkedésen ment keresztül, ami természetesen hazánkba is begyűrűzött. Azonban ez csupán egy a sok tényező közül, amelyek hozzájárultak a drámai áremelkedéshez.

A gyümölcslevek fogyasztói ára, mint minden más élelmiszer esetében, az utóbbi évben emelkedett. Ennek egyik legfőbb oka a gyümölcs sűrítmények árának drámai emelkedése. Az áremelkedések mögött számos tényező áll: a PET granulátum, a különböző csomagolóanyagok, az energiaárak, valamint a szállítási költségek növekedése mind hozzájárulnak a végső árak emelkedéséhez. Ezen kívül a forint árfolyamának folyamatos ingadozása is jelentős hatással van a költségekre. Ráadásul, bizonyos gyümölcssűrítmények, különösen a narancslé, időnként hiánycikké válik, ami tovább nehezíti a helyzetet.

- nyilatkozta a Szövetség titkára. Hozzátette, hogy bár a téli időszakra is hivatkozhatnánk, a drágulás valójában nem annak következménye.

A drágulás nem csupán a téli időszak következménye, hanem egy tartós tendencia. Érdekes módon a gyümölcslevek iránti kereslet az utolsó három negyedévben nem tapasztalt számottevő csökkenést az előző év azonos időszakához viszonyítva.

- fogalmazta meg válaszát Bikfalvi Istvánné.

Braunmüller Lajos, az Agrárszektor vezetője kifejtette, hogy a narancslé árának emelkedése nem új keletű jelenség, hanem egy hosszabb időszak eredménye, amelynek a végkimenetele egyelőre még bizonytalan. Rámutatott, hogy a világpiaci trendek hatásait mindannyian tapasztalhatjuk a boltok polcain. Továbbá, a narancstermelőknek egy komoly betegséggel is meg kellett birkózniuk, ami tovább súlyosbította a helyzetet.

A narancs világpiaci árának jelentős emelkedése mögött egy növénybetegség, a narancszöldülés áll, amely az elmúlt években már jelentős károkat okozott a világ legnagyobb termelő kontinensének számító Amerika számos országában, így például Brazíliában, Mexikóban és az USA-ban. Az itt jelentkező kiesés már jelentősen növelte az árakat, ám két évvel ezelőtt a közel-keleti és dél-európai térségben is megjelent a betegség, igaz, egyelőre csak pontszerű előfordulásai vannak. A betegség ellen egyelőre nincs hatékony, gazdaságosan alkalmazható védekezés, a növényvédelem tehát drága, és a kibocsátás visszafogott a legfontosabb narancstermelő régiókban. Mindaddig, amíg ez a probléma nem oldódik meg, addig a piaci zavarok fennállnak és ez tovább drágíthatja a narancslé világpiaci árát

- fogalmazott Braunmüller Lajos. Azt is hozzátette, hogy a tőzsde természeteden reagált a helyzetre, és pontosan úgy, ahogy ezt várni is lehetett - a drágulás vége pedig most még a kanyarban sem látszik.

A narancs, mint jól szállítható és egységes tőzsdei termék, globálisan érezteti hatását a drágulás, így Magyarországon sem maradhat el a következménye. Amennyiben a következő években a narancszöldülés jelensége szélesebb körben elterjed a mediterrán térségben, akkor komoly kínálati sokkra lehet számítani, ami még inkább felerősítheti a gyümölcs árának emelkedését.

- Emeljük ki a sajátos vonásokat és adjunk hozzá egyedi szempontokat - tette hozzá az Agrárszektor főszerkesztője.

Ahogyan azt már a cikk elején említettük, a boltok polcain nem csupán a narancslé, hanem az almalé ára is jelentős emelkedésen megy keresztül mostanában. Braunmüller Lajos válaszából világossá válik, hogy ennek a drágulásnak a hátterében mi húzódik meg: a magyar almatermelők helyzete nem igazán kedvező, ráadásul a problémák nem most kezdődtek, hanem már hosszabb ideje tartanak.

A 2024-es aszály kedvezőtlen hatással volt a magyar almatermesztésre, azonban nem ez az egyetlen probléma, amellyel az ágazat szembesül. Évek óta tartó gondok sújtják a szektort, amelyek fő okai között szerepelnek az elöregedett ültetvények, a korszerűtlen technológiai megoldások és a változatos fajták hiánya. Magyarországon a modern ültetvények, amelyek képesek hatékonyan védekezni a szélsőséges időjárási jelenségekkel, mint például a hőhullámok, a jégverés és a szárazság, meglehetősen ritkák. Ennek következtében a hazai almatermelés már hosszú ideje nem képes kielégíteni sem az étkezési almára, sem a léalmára vonatkozó keresletet.

A főszerkesztő szavaival élve: a gyenge terméshozamok importigényt szültek, ami azt jelenti, hogy valószínűtlen, hogy a megszokott árakon tudunk magyar almát vásárolni. Ugyanakkor ezt a helyzetet nem lehet kizárólag az almalé árának emelkedésére hárítani.

A termelői árak ennek ellenére nem tapasztaltak növekedést, mivel a hazai keresletre válaszul évek óta jelentős mennyiségű alma érkezik Lengyelországból, Ausztriából, Németországból és Belgiumból. Az almalé árának emelkedése inkább a gyártási és szállítási költségek emelkedésével hozható összefüggésbe.

Braunmüller Lajos ezzel a megállapítással zárta le gondolatmenetét.

A gyümölcslevek drágulásának vége tehát még igen messze van, és jó kérdés az is, hogy ki bírja megfizetni ezeket a durván elszállt árakat. Persze ha belevesszük, hogy a KSH friss adatai alapján az átlagbér decemberben 695 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 478 000 forint volt.