Setyerov Zorán: A vég kezdetének titkai vagy a kezdet vége - egy új perspektíva A cím, amely a vég és a kezdet határvonalán egyensúlyozik, arra ösztönöz minket, hogy elgondolkodjunk a ciklikus időről és az élet folytonos megújulásáról. A vég és a kezdet

A legnagyobb szerbiai polgárháborús összetűzések végkimenetele általában Belgrádban dől el, ami logikus, hiszen az elnökség, a kormány és/vagy a parlament épülete az a (szimbolikus) hely, ahol a kibékíthetetlen felek a sorsdöntő csata során egymásba döfik szarvaikat, amíg egyikük (szó szerint vagy átvitt értelemben) el nem vérzik. Legalábbis így volt eddig.

Lehet, hogy ezúttal kivételesen mégis Délvidék legnagyobb városa lesz a "végső leszámolás" helyszíne?

Az egy éve tartó utcai zavargások Újvidék szívében indultak, amikor tavaly november elsején a vasútállomás előtetője tragikus módon leszakadt, e szörnyű esemény következtében 16 ember vesztette életét. Az incidens nyomán több fontos politikai figura, köztük két miniszter, valamint számos állami bürokrata került előzetes letartóztatás alá. Az ügyészség korrupciós elemekkel terhelt bűncselekmények gyanújával vizsgálja a tragédiához vezető körülményeket.

Aleksandar Vučić, a szerb köztársaság vezetője kezdetben azt hangoztatta, hogy a baleset mögött nem korrupció, hanem csupán egy szakmai hiba áll. Mostanában viszont a médiabirodalma révén egyre inkább teret nyer az az összeesküvés-elmélet, miszerint az újvidéki tragédia "esetleges terrortámadás" következménye lehetett. A háttérben felsejlik az a gondolat is, hogy az előtető összeomlása valójában az ellenzék és a demonstráló diákok keze munkáját dicséri, akik ürügyet keresnek a tüntetésekhez, blokádokhoz és sztrájkokhoz.

A lakájmédia figyelmének középpontjába a "Légy hős" nevű ellenzéki mozgalom újvidéki képviselője, Miša Bačulov került, miután a Pink TV adásában Aleksandar Vučić szerb elnök egy felvételt mutatott be az említett illetőről, aki az újvidéki vasútállomáson látható, néhány órával a tragikus baleset előtt.

Bačulov úgy véli, hogy Vučić ezzel a kijelentésével nyíltan utalt arra, hogy ő maga idézte elő a katasztrófát: "Vučić őrülete már rég túllépett minden határon. Ezzel a lépéssel világossá tette, hogy én vagyok az, aki lerombolta a tetőt. Aggódom, hogy most valaki rám vagy a családomra támadhat emiatt," nyilatkozta a képviselő.

A "terror" szó igencsak gyakori a szerb elnök klikkjének retorikájában. A tiltakozó egyetemistákat és polgárokat általában "blokádosoknak", újabban pedig egyre gyakrabban "blokádos terroristáknak" titulálják.

Amikor ezeket a sorokat fogalmazom, Aleksandar Vučić, a szerb köztársaság elnöke a közelmúltban, a parlament előtt elhangzott eseményeket "nyilvánvaló politikai indíttatású terrortámadásnak" minősítette. Az incidens során egy 70 éves férfi megpróbálta felgyújtani a Pionír parkban található sátortábort, és rálőtt az egyik ott élő személyre, aki súlyos sérüléseket szenvedett.

A nyomozás során kiderült, hogy a tettes mögött 16 évnyi tapasztalat áll a szerb titkosszolgálat kötelékében, amit még Vučić is elismert. Így valószínűtlennek tűnik, hogy a fiatal demonstrálók hatására kezdett volna gyújtogatni és lövöldözni. A férfi azt nyilatkozta, hogy a tábor folyamatos jelenléte a közparkban zavarta, és "meg akarta mutatni, hogy elég volt".

A szóban forgó sátortábor kezdetben a Vučić rezsimjét támogató, haladó szellemű, "blokádos" társadalmi aktivisták találkozóhelye volt, akik elutasították az őket megelőző generációt. Az idő múlásával azonban a helyszín átalakult: a vaskos dossziékkal és izmos testalkattal rendelkező férfiak bázisává vált, akik a nagyobb parlamenti összecsapások során Vučić magánvédelmi csoportjaként lépnének fel az "alkotmányos rend" megőrzéséért.

A sátortábort némi túlzással akár Vučić "Maginot-vonalának" is nevezhetnénk.

Mindenesetre a fent említett esemény kiválóan alkalmas volt a figyelem elterelésére, különösen most, amikor úgy tűnik, hogy a "négy széken ülő" szerb elnök bármikor a földre rogyhat. Trumpék ugyanis új szankciókat léptettek életbe a Szerbiai Kőolajipari Vállalat ellen, míg az EU Tanácsa ratifikálta az orosz földgáz tranzitjának tilalmát az uniós tagállamokon keresztül Szerbiába. Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament is kifogásolta a szerb rezsimet az emberi jogok megsértése miatt. Az orosz fél előre jelezte, hogy január elsejétől elzárják a Szerbiába vezető gázcsapot – talán azért, mert az ország lőszereket küld Ukrajnába? A kínaiak sem maradnak ki a sorból, hiszen nem örülnek az új vámtarifáknak, amelyek a kezükben lévő Szendrői Acélműveket érintik.

A fentiek tükrében Vučić népszerűségi indexe jelenleg külföldön sem súrolja az égboltot.

Természetesen nem zárható ki, hogy a balkáni kocadiplomácia végül mégiscsak eredményezhet valamilyen enyhülést, de jelenleg nem látszanak komoly esélyek a feje fölött gyülekező sötét felhők eloszlatására.

És akkor még ott vannak azok a fránya "blokádosok", akik abban bíznak, hogy több százezer ember gyűlik össze az újvidéki demonstrációjukra. Vučić becslése szerint csupán 20-25 ezer ember várható, de a szívében valószínűleg ő maga sem hiszi ezt el igazán.

Több szerbiai és délvidéki városból gyülekeztek a legelkötelezettebb egyetemisták, akik gyalog indultak el az Újvidék felé vezető úton. Körülbelül négyezer szabadkai diák vállalta a száz kilométeres gyalogtúrát. Menetelésüket a korrupció, a rendőri brutalitás és a megtorlás áldozatainak emlékének szentelik.

Hasonló megállapításokat tehetünk a zömében szandzsáki bosnyákok által lakott Novi Pazar egyetemi hallgatóiról is, akik 16 nap alatt összesen 340 kilométert tesznek meg, hogy részt vegyenek az újvidéki tömegtüntetésen. "Ez az út a lelkiismeret, a szolidaritás és a méltóság jelképévé vált, emellett pedig a fiatalok összefogásának és kitartásának üzenetét is hordozza, akik hisznek abban, hogy a béke, az igazság és az élet tisztelete elengedhetetlen", írták a közösségi médiában.

Ez csak két példa, ugyanis Szerbia és Délvidék valamennyi egyetemének tiltakozó hallgatói megerősítették részvételüket a nagyszabású demonstráción.

Természetesen nem mindenki választja a gyalogos utat Újvidékig. A szállásdíjak azt jelzik, hogy a legnagyobb délvidéki városban akadnak olyanok, akik a tömegrendezvény mellett inkább a nyereséget szem előtt tartva közelítik meg a helyzetet.

A demonstráció előtti napokban Újvidék központjában az éjszakai szállás ára általában 60-70 euró között mozog. Ugyanakkor, a város egyes részein, különösen a Péterváradi vár környékén, az árak akár az 500 eurót is meghaladhatják. Érdekes módon, a város perifériás területein gyakran magasabb árakkal találkozunk, mint a belvárosban, különösen azokban a helyeken, ahol a szobák gyönyörű kilátással rendelkeznek a Dunára.

Nyilvánvaló, hogy ezt a lehetőséget nem mindenki tudja megengedni magának. A tüntetés résztvevőinek többsége az egyetem épületeiben talál menedéket, és számos helyi lakos is készségesen felajánlotta, hogy ingyen szállást és ellátást biztosít a demonstráló fiatalok számára.

A szerző egy tehetséges újságíró, aki szenvedéllyel és elkötelezettséggel foglalkozik a hírek világával.

Ez a cikk az ÖT és az Index közötti együttműködés eredményeként jutott el hozzánk. Ha tetszett, és szívesen megosztaná, vagy hozzászólna, esetleg további hasonló tartalmakra lenne kíváncsi, ne habozzon, látogasson el partnerünkhöz, az ÖT weboldalára!