A kockázatok számosak, és az árak is az egekbe szöktek, így a paksi bővítés költsége akár 20 ezer milliárd forintra is rúghat.

Az állami megrendelő most a kivitelezés legkésőbb jövő év eleji indulását és 2035-ös hálózati csatlakozást ígér.

A Paks 2-es atomerőmű projekt körüli kivitelezési kockázatok és az építőipari árak drasztikus emelkedése következtében a 2014-es magyar-orosz megállapodásban rögzített 12,5 milliárd eurós vételár akár 25 milliárd euróra is nőhet – véli Perger András, az Energiaklub programvezetője, aki nyilatkozatával lapunk érdeklődésére reagált. Érdemes megjegyezni, hogy az eredeti szerződésben szereplő kulcsrakész átadás fix ellenértéke az akkori forintárfolyamon körülbelül 3800 milliárd forintot tett ki. Azonban az euróösszeg megduplázódása a forint értékvesztése miatt a jelenlegi árfolyamon már 10 ezer milliárd forintot jelent. Ha hozzászámítjuk az orosz állami, illetve a piaci hitelkamatokat, a költségek már a 20 ezer milliárd forintot is megközelíthetik. Ráadásul számos kapcsolódó kiadás, mint például a munkagödröt körülvevő később előírt résfalrendszer, az előkészítő munkálatok, vagy az áramhálózat átalakításai, valószínűleg ezen felül értendők – tette hozzá Perger András. A környezetvédelmi szakértő a jelenlegi helyzet ismeretében egyértelműen kijelentette, hogy Paks 2 üzembe állítása gyakorlatilag elképzelhetetlen, mivel a megbízható és költséghatékony magyar áramellátásnak nincs szüksége erre a projektre.

A Paks 2 projekt átadási időpontja ismét csúszik. 2014-ben, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közötti megállapodás nyomán Lázár János, akkor kancelláriaminiszter, még azt ígérte, hogy az első atomblokk 2023-ban kezdi meg működését. Most viszont Rákóczi Péter, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója a Spirit FM-nek adott legutóbbi interjújában már arról beszélt, hogy a két új blokkot "a 2030-as évek első felében", pontosabban "biztosan" 2035-től fogják a hálózatra kapcsolni. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt 11 év során az Orbán-kormány propagandája és az átadási időpontok elmosására tett kísérletei ellenére a határidőket rendre a következő évtizedre tolták. Perger András rámutatott, hogy az orosz fővállalkozó, a Roszatom által végzett építkezések más országokban általában körülbelül 10 év alatt érik el az átadási fázist, a magyar projektnél azonban az előrehaladást számos tényező hátráltatja. Ezek közé tartoznak az uniós szigorúbb előírásai, az engedélyezési eljárások, valamint az amerikai szankciók okozta fenyegetések. Az Energiaklub programvezetője jelenlegi körülmények között a 2035-öt megelőző átadást kizártnak tartja, és hangsúlyozta, hogy a nukleáris biztonság megőrzése érdekében még ez az időpont is a jelenlegi nehézségek – például az Ukrajna ellen zajló orosz háború – gyors megszűnését igényli.

A hálózati kapcsolat létrejötte önmagában még nem jelenti a rendszer teljes körű átadását.

Bár a hálózati csatlakozás fontos beruházási esemény, azzal csupán a működés közbeni tesztidőszak veszi kezdetét - figyelmeztetett Perger András. Üzleti értelemben kulcsrakész átadásnak az számít, amikor az erőmű megkezdi az áram értékesítését. Ez utóbbi az orosz állami Roszatom esetében a hálózati csatlakozást mostanság körülbelül fél évvel követi, de más kivitelezőknél a bejáratás akár éveket is igényelhet.

Bár Rákóczi Péter rádiónyilatkozatában hosszasan sorolta az előkészítés - így a felvonulási terület kialakítása és a földmunkák - kellően nagy számértékeit, sőt Oroszországban már a két reaktortartályt is kovácsolják, megjegyzendő: még erre a bizonyos első betonöntésre sem került sor, vagyis hivatalosan egyelőre Paks 2 kivitelezése sem indult meg. Míg az illetékes tárcavezető, Szijjártó Péter a kezdő időpontot korábban 2023-ra, majd sokáig 2024 végéig, később 2025 elejére ígérte, a kommunikációs igazgató az eseményt mostantól számított fél éven belülre (vagyis akár 2026 első felére) tette. Rákóczi Péter kérdésre nem tagadta a fizikai munkálatok lelassulását. Ennek hátterében szavai szerint például a munkagödör egy sarkának január végi leomlásával kapcsolatos vizsgálatok, valamint a tavaly novemberben még a Biden-adminisztráció által a Paks 2-es pénzügyeket is intéző orosz Gazprombankra kivetett szankciók állnak. Mivel azonban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) június közepén a gödöromlással kapcsolatos vizsgálatot lezárva engedélyezte a kapcsolódó munkálatok folytatását, a hónap végén pedig a Trump-kormányzat is feloldotta a Gazprombank Paks 2-es elszámolásainak korlátozásait, Rákóczi Péter szerint a kivitelezés új lendületet vesz. Céljuk a minél biztonságosabb és minél gyorsabb építkezés - hangsúlyozta.

A falomlás után Pakson egy újabb fordulatot vehet az ügy: úgy tűnik, az Orbán-kormány elkezdett mérlegelni annak a lehetőségét, hogy a Paks 2 projekt végül mégsem valósul meg.

Perger András lapunknak felhívta a figyelmet arra, hogy a hatóság eddig nem tiltotta meg a gödöromlásban nem érintett munkálatok folytatását, ugyanakkor a kivitelezők tavasz óta mintha teljesen eltűntek volna a helyszínről. Szakértők emlékeztetnek a tavaly végzett hatósági vizsgálatok lesújtó eredményeire, amelyek a munkakörülményeket illették, továbbá arra is, hogy egy büntetőeljárás keretében gyanú merült fel, miszerint a Roszatom egyik képviselője több mint százmillió forintnyi kenőpénzért osztott alvállalkozói megbízásokat az orosz Orgenergosztrojnak. Rákóczi Péter ezzel szemben arra utalt, hogy a gödöromlás ügyében egy német alvállalkozó is érintett, akivel még folyamatban vannak az elszámolási egyeztetések.

Több olyan dolgozó sem kapta meg a fizetését az orosz munkáltatótól, akit eküldtek a Paksi Atomerőmű bővítésének az építkezéséről

A tavaly novemberi események után, amikor a magyar kormány zöld lámpát adott az orosz félnek az eredeti, 2014-es megállapodásban rögzített, 12,5 milliárd eurós vételár tetszőleges emelésére, Perger András úgy véli, hogy a két fél jelenleg a részletekről tárgyalhat. A Kreml eddigi tapasztalatai alapján valószínűtlen, hogy visszalépne, viszont újabb fix árú megoldásba már nem kívánnak belemenni. Bár Perger meggyőződése, hogy Paks 2 sosem fog a kormány ígéretei szerint kereskedelmi üzembe állni, az Orbán-kabinet a magyar adófizetőkre nehezedő, kiszámíthatatlan drágulás, valamint a Brüsszelből és Washingtonból érkező folyamatos nyomás ellenére is valószínűleg nem mond le a projekt folytatásáról.

Az atomerőművek költségei folyamatosan emelkednek.

Rákóczi Péter megjegyzése szerint Európa-szerte számos ország új atomblokkok építését tervezi, azonban Perger András más véleményen van. Szerinte a helyzet valójában sokkal bonyolultabb: az atomerőművek egyre emelkedő költségei már szinte átláthatatlanok, ami miatt sok esetben a tervezett projektek nem valósulnak meg. Ezzel szemben a megújuló energiaforrások, különösen az akkumulátorokkal kombinált nap- és szélerőművek, továbbra is népszerű befektetési lehetőségek. Ezek a technológiák folyamatosan olcsóbbá és megbízhatóbbá válnak, és terjedésük megállíthatatlan folyamatként zajlik.

Az Energiaklub szakértője rámutatott, hogy Paks 2 megvalósítására valójában nincs szükség. A 2017 óta érvényben lévő kivitelezési szerződés óta ugyanis az országban összesen 8000 MW kapacitású napelem került telepítésre, ami jelentősen meghaladja a két, együttesen 2400 megawattos tervezett paksi atomreaktor teljesítményét.

Júniusban ezek a források jelentősen több áramot állítottak elő, mint amennyit a Paks 1 atomerőmű akár a legnagyobb terhelés alatt is produkálni tud.

Mindemellett a nukleáris blokkok hűtését biztosító folyók világszintű felmelegedése, és az emiatt bekövetkező időszakos leállások nyomán immár az atomerőművek is "időjárásfüggő" áramtermelőnek számítanak - tette hozzá. Az Orbán-kabinet 2014-ben is egy, a mostanihoz hasonló áramhiánnyal riogatva indokolta az új atomblokkok szükségességét, ám sem épülő atomerőműnek, sem ilyen gondoknak hírük-hamvuk sincs - vázolta a helyzetet Perger András.