Kalotaszeg büszkesége, a nagyasszony, új szobrot kapott, amely méltóképpen örökíti meg alakját és hagyatékát.

Szobrot emeltek Gyarmathyné Hory Etelkának, a kalotaszegi népi kultúra, népművészet és kézimunka gyűjtőjének és oktatójának szülőfalujában, Magyargyerőmonostoron – adta hírül az MTI.

A Kolozs megyei település református templomában szombaton különleges hálaadó istentisztelettel tisztelegtek Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka (1845-1910) emléke előtt, akit a "Kalotaszeg nagyasszonyaként" ismernek. Ő nemcsak írónő, hanem a kalotaszegi népi hagyományok lelkes gyűjtője is volt. Az esemény keretében életnagyságú mellszobrát helyezték el a templomkertben, ezzel is megörökítve hagyatékát. A rendezvény során emlékeztek Bálint Árpádra is, aki négy évtizeden át tanított a kalotaszegi faluban; az ő tiszteletére emléktáblát avattak a templom falán, így mindkettőjük munkásságát méltatták a közösség előtt.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szívhez szóló igehirdetésében a gyülekezet tagjainak hangsúlyozta, hogy "nem mindegy, milyen oltárt állítanak fel maguknak". Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan korban élünk, amely arra ösztönöz minket, hogy elfelejtsük gyökereinket és hagyományainkat, és hogy egy "új, más világ" polgáraivá váljunk. Ebben a világban a tisztelet és a becsület egyre inkább háttérbe szorul, és az örökségünk értéke csökken. A püspök szerint ezek az erők arra törekednek, hogy az emberek "múlt, hagyomány és identitás nélküli" életet éljenek. Azonban mindig rajtunk múlik, hogy engedjük-e, hogy ezek az erők győzedelmeskedjenek felettünk, vagy hogy mi magunk formáljuk életünket és megőrizzük azt, ami igazán fontos számunkra.

Aláhúzta: nem csupán Gyarmathy Zsigáné, Hory Etelka és Bálint Árpád tanítók tevékenysége volt "Isten ajándéka", hanem az akkori közösség összefogása is, amelyért az emlékjel állítása révén tiszteletüket fejezik ki azoknak, akik névtelenül, de legalább ilyen elkötelezetten dolgoztak. "Megvalósítani valamit sosem lehet egyedül; mindig szükség van egy közösség erejére" - hangsúlyozta Kolumbán Vilmos József. Felhívta a gyülekezet figyelmét, hogy a szobrot figyelmeztető jelként és a jövő reménységét hordozó szimbólumként értelmezzék, amely nemcsak gyökereikre emlékeztet, hanem egyben irányt is ad, hogy "ne a múltat, hanem a jövendőt hirdesse".

Marosán Csaba színművész Kós Károly író, építész szavait idézve emlékeztetett Kalotaszeg szépségeire, értékeire. Gyarmathy Zsigáné Hory Etelkáról elmondta: a 19. század fordulóján volt a kalotaszegi népi hagyományok gyűjtője, aki református édesapjától a tollforgatást, nagynénjétől a kalotaszegi népi varrottas készítését tanulta el. Az 1885. évi országos kiállításon egy teljes kalotaszegi szobát rendezett be, és a kalotaszegi asszonyokkal készíttetett varrottasokat nemzetközi kiállításokon mutatta be. Amellett, hogy hírét vitte az erdélyi kistérségnek, munkássága "háziipart teremtett", megélhetést biztosítva a térség asszonyainak, tevékenysége által ismét divatba jött a varrottas.

Hover Zsolt, a 180 lelkes magyargyerőmonostori református gyülekezet lelkésze elmondta: két év munka után két emlékjelet is avatnak, amelyek az értékekre és hagyományokra emlékeztetnek. Gyarmathy Zsigáné szobra egyfajta "szemléltetés" is lesz a templomot látogató turisták számára - mondta. Román nyelven is üdvözölte a jelenlévőket, a község lakóinak békés együttélését hangsúlyozva.

Simon Előd, a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának konzulja köszöntőjében kiemelte, hogy a két kiemelkedő személyiség közös vonása nem csupán az értékteremtés és -megőrzés, hanem az is, hogy mindketten életüket a közösség java érdekében élték. Az ő példájukban a közösség erejének kiaknázása és annak visszaadása áll a középpontban.

Az ünnepség során Strabău Ionuț, a magyargyerőmonostori ortodox közösség lelkipásztora is megosztotta gondolatait a résztvevőkkel. Hangsúlyozta a múltunk megismerésének és megbecsülésének jelentőségét, amely nélkülözhetetlen az identitásunk megőrzéséhez.

A Bethlen Gábor Alap támogatásával, valamint magánadományok révén készült el ez az életnagyságú mellszobor, amely Veres Balázs tehetséges szobrászművész keze munkáját dicséri. A talapzatot Irsai László Zsolt tervezte, míg az emléktábla megalkotása Hover Zsolt nevéhez fűződik.

Az emlékjeleket Kolumbán Vilmos József püspök és Hover Zsolt lelkész ünnepélyesen leleplezték és megáldották.