Sztrájk helyett ízletes lángos és fülbemászó trombita hangjai: így alakult át május 1-je!

A liberális demokrácia kihívásokkal teli időszakát követően az illiberális demokrácia tűnik válasznak.

A baloldali pártok és a legnagyobb szakszervezeti szövetség, a MASZSZ május 1-jei rendezvénye a Városligetben meglehetősen csekély érdeklődést vonzott. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke trombitások kíséretében érkezett, és mosolygós társaságban mutatkozott be a DK-s Arató Gergellyel, akivel közös fotójuk a párt Facebook-oldalán is megjelent. Tüntetések viszont alig voltak: csupán a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt néhány fős összejövetelét lehetett említeni. A hangulat szinte kedélyesre fordult: míg a Parlament előtt Hadházy-féle demonstráció zajlott, a Városligetben inkább a virsli és lángos vonzotta az embereket. Vajon ez azt jelenti, hogy minden rendben van a munka világában Magyarországon?

Németország számos városában, beleértve a fővárost, Berlint is, szakszervezeti demonstrációk zajlottak. Itt a hagyomány az, hogy a résztvevők transzparensekkel és sípjelekkel fejezik ki követeléseiket. Érdekes módon, míg a francia szakszervezetek gyakran még agresszívebb módszerekhez folyamodnak, például általános sztrájkok szervezésével és útlezárásokkal, a németországi tüntetések inkább a rendezett kifejezésmódra építenek. A legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB elnöke, Yasmin Fahimi, egy határozott beszédben bírálta a munkaadók körében elterjedt nézetet, miszerint a német dolgozók túl keveset dolgoznának. Emellett aggodalmát fejezte ki a közeljövőben hivatalba lépő Friedrich Merz által vezetett kormány koalíciójának munkaidő-szabályozásával kapcsolatos tervei miatt.

Magyarországon 2012 óta van hatályban az alapvetően munkaadók érdekeit figyelembe vevő Munka Törvénykönyve: a munkaadói döntéseket lassító szakszervezeti kifogás eszköze nem szerepel benne, az elnöki poszt kivételével az üzemi tanácstagok munkajogi védettségét kivették belőle, a munkaidő-keret szabályozásával rugalmasabbá tették a cégek számára a foglalkoztatást. A sztrájkjogot szigorították: a vasutasok még munkabeszüntetés esetén is kötelesek a szolgáltatások nagyobb részét biztosítani, vagyis a sztrájk gyakorlatilag értelmetlenné vált - az Orbán-rendszerben elmaradtak az 1990-es vagy a 2000-es években többször is előforduló, a vasúti közlekedést napokra megbénító sztrájkok. Hasonló szabályozást vezettek be már a veszélyhelyzeti rendeleti kormányzás idején a pedagógusoknál is, akik munkabeszüntetés idején is kötelesek megtartani az óráik nagyjából felét. A magyarországi munkavállalók fizetése még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai társaikétól és a gazdaság lassulása - lásd a KSH legfrissebb adatát a GDP-csökkenésről - azt is jelenti, hogy a reálbérek sem növekednek olyan ütemben, mint a 2010-es évek második felében. A minimálbérek emelkedésére három évre szóló megállapodás van hatályban, ám ebben az is szerepel, hogy ha a gazdasági növekedés számai felfelé vagy lefelé eltérnek a tervezettől, akkor a a legkisebb kötelező bér emelésének mértékét a tárgyalófeleknek felül kell vizsgálni.

Zlati Róbert legújabb beszédében ismételten a szegénység és a lakáshelyzet nehézségeiről értekezett, azonban a megszokott, siránkozó hangnemet képviselte. Érdekes lehet, hogy talán akad olyan olvasó, aki most először találkozik Zlati nevével. Pedig ő a legnagyobb szakszervezeti szövetség, a MASZSZ vezetője. Az elnöksége óta azonban mintha a MASZSZ hangja elhalványult volna, és a két kisebb szakszervezeti konföderáció - a Liga és a Munkástanácsok - szinte teljesen eltűnt a közbeszédből.

Ezek után nem meglepő, hogy a szakszervezetek taglétszáma Magyarországon csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg a legnagyobb szakszervezeti konföderációk tagszervezetei nem tudják növelni a tagjaik számát. Ezt a helyzetet egy olyan dokumentum is alátámasztja, amelyben a MASZSZ indokolja, miért pályázott a GINOP uniós forrásaiba, és nyert el – ahogyan a másik két konföderáció is – 499 millió forintot.

Bár a kormánytöbbség a jogi szigorításokkal megnehezítette a közszférában a sztrájkok megszervezését, de cukrot is adott: biztosítja, hogy a legfőbb szakszervezeti vezetők jól érezzék magukat, hiszen az általuk vezetett szervezetek működése - a kormány jóvoltából is - biztosítva van.

A korábban említett dokumentumból kiderül, hogy a MASZSZ 2023-as éves bevétele elérte a 286 millió forintot. Ezen felül a konföderáció számára elnyert közel félmilliárd forintnyi pályázati támogatás is jelentősnek számít, még ha azt több évre osztva kapták is. Továbbá, a jelentésből az is világossá válik, hogy a MASZSZ bevételeinek körülbelül harminc százaléka állami, vagyis kormányzati támogatásokból származik.

Ez persze nem zárja ki, hogy egyes tagszervezetek vállalati szinten konfliktusba kerülnek a munkaadóval, de a három szakszervezeti konföderáció elnökei a kormányzat számára kényelmes tárgyalópartnerekké váltak.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok vezetője, nyíltan konzervatív beállítottságú politikus, aki korábban az MDF színeiben is tevékenykedett. Mészáros Melinda, a Liga elnöke, sajnos viszonylag ismeretlen figura, akiről alig hallani. Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke, viszont nem éppen a szenvedélyes beszédeiről és meggyőző médiaszerepléseiről híres, de egy dologban biztosan jeleskedik: képes forrást találni a saját szervezetének. Az, hogy ez miként szolgálja a munkavállalók millióit, csak ő és a kongresszus, amely megválasztotta, tudná pontosan megindokolni.

Mi marad tehát a munkavállalóknak a majális varázsában? Csodás napsütés, fúvósok dallamai, néhány elnyújtott beszéd, és persze a jól ismert virsli. Keserű mustárral a tetején.

A szerző politikai elemzőként tevékenykedik, mélyrehatóan vizsgálva a politikai eseményeket és tendenciákat.

A véleménycikkek nem mindig tükrözik az Index szerkesztőségének hivatalos álláspontját.