T Corona Borealis: Különleges égi jelenség vár ránk, amely akár már ezen a héten is megmutathatja magát.

A T Corona Borealis, csillagászati jelölésével T CrB, egy lenyűgöző égi jelenség, amely a hazánk területéről is könnyen megfigyelhető késő tavaszi és nyári estéken. Ez a csillag a gyönyörű Északi Korona csillagkép egyik kettős rendszerének tagja. A normál állapotában szabad szemmel szinte észlelhetetlen, és még a kis- vagy közepes távcsövek segítségével is alig kivehető 10 magnitúdó fényességű csillag különlegessége abban rejlik, hogy periodikusan, körülbelül 80 évente felélénkül. Ekkor hirtelen fényessége megugrik, és egy 2 magnitúdó fényességű csillagként tündököl, így a puszta szemünkkel is csodálhatjuk a csillagkép ragyogó ékkövének látványát.

A nóvákat és a szupernóvákat nem szabad összekeverni, hiszen ezek két különböző csillagászati esemény. A szupernóva-robbanás kizárólag a fősorozatban található, nagy tömegű csillagoknál fordulhat elő, amelyek tömege meghaladja az 1,44 naptömeget. Amikor egy csillag élete végéhez közeledik, kimeríti nukleáris üzemanyagkészletét, és vörös óriásként tágul ki. Ekkor a csillag belső szerkezete megváltozik, és a hidrogénnél nehezebb elemek fúziója kezdődik, ami a fúziós energiaforrások felszínhez való közelítéséhez vezet, e folyamat pedig a tágulás mértékét is növeli. Amikor a csillag véglegesen felhasználja a nehezebb elemekből álló magfúziós készletét, a sugárnyomás és a gravitáció közötti egyensúly felborul. Ennek következtében a vörös óriás összeomlik, és saját gravitációja miatt magába zuhan.

A gravitációs kollapszus egy olyan rendkívül erős jelenség, amely során az összeomló csillag belső magjában hatalmas nyomás és hőmérséklet lép fel. Ez az elkerülhetetlen folyamat egy monumentális termonukleáris robbanás formájában zúdítja ki a csillag külső rétegeit. A szupernóva-robbanás következményeként, a csillag tömegétől függően, vagy egy rendkívül sűrű neutroncsillag keletkezik, vagy pedig egy fekete lyukká alakul, amely a téridő szövetét megváltoztatja.

A kis méretű, de rendkívül sűrű és erős gravitációval bíró fehér törpe egy hatalmas csillag burkának hidrogénben gazdag rétegeiből nyer magához anyagot, amelyet egy akkréciós korong segítségével szippant fel.

Amikor a felhalmozódott gáz eléri a kritikus nyomást és hőmérsékletet, megkezdődik a magfúzió folyamata, amely termonukleáris robbanást generál. Ennek következtében a nóva fényessége akár 20 magnitúdóval is megnövekedhet mindössze 100 napon belül. Ezt a látványos fényességcsúcsot egy rövid, de intenzív időszak követi, amely után a fény fokozatosan elhalványul.

A T Corona Borealis is egy, a fentiekben bemutatott bináris rendszer, ami egy vörös óriásból és fehér törpéből áll. A két csillag 228 nap alatt kerüli meg egymást és a köztük lévő távolság mindössze 0,54 csillagászati egység.

A T Coronae Borealis esetében a korábbi megfigyelések alapján egy viszonylag rendszeres időközönként, körülbelül 80 évenként történik nóvarobbanás. Az utóbbi évben a csillagászok úgy vélik, hogy a T Coronae Borealis eljutott arra a pontra, ahol a következő robbanás már a küszöbön áll - számol be róla az Ilf Science tudományos hírportál. Azonban a pontos időpont, hogy mikor következik be ez a jelenség, még mindig kérdéses.

A csillagászati jelenségeket, néhány kivételtől eltekintve, alapvetően két fő csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoportba tartoznak azok a jelenségek, amelyeket rendkívül pontosan meg tudunk előre jelezni, ilyenek például a nap- és holdfogyatkozások, valamint a bolygók és egyéb égitestek mozgásának kiszámítása. Ezzel szemben ott vannak a látszólag véletlenszerű események, mint például a csillagrobbanások. A rendszeresen megjelenő nóvák, mint amilyen a T Coronae Borealis is, egy külön kategóriát képviselnek. Amennyiben a két nóvafelvillanás között eltelt idő nem túl nagy, a korábbi megfigyelések alapján meglehetősen pontosan megjósolhatjuk a jövőbeli eseményeket.

A T Coronae Borealis esetében 1787-ben, 1866-ban és 1946-ban is pontosan dokumentálták a nóvát. Természetesen még ebben az esetben sincs lehetőség annyira egzakt módon megjósolni a soron következő nóvarobbanás időpontját, mint egy fogyatkozási, vagy fedési eseményt. E múltbeli megfigyelési adatok felhasználásával állították fel a mostanában esedékes nóvarobbanás időpontját. Az első lehetséges dátum a március 27. volt, az ez utáni terminus 2025. november 10., az utolsó pedig 2026. június 25.

Az a tény, hogy nem rendelkezünk pontos naptári dátummal a kitörés előrejelzésére, még inkább fokozza a ritka esemény iránti kíváncsiságot. Ezért a következő hetekben vagy hónapokban érdemes lesz az égbolt csillagait figyelni, és naprakészen követni a T Corona Borealis körüli fejleményeket is.