Tabán, a világ szíve 2.0 | ma7.sk Fedezd fel Tabán varázslatos világát, ahol a kultúra és a történelem találkozik a modern élettel. Ez a különleges hely nem csupán Budapest egyik legrégebbi kerülete, hanem a középpontja mindannak, ami a város szellemiség
A kötet időközben annyira népszerűnek és kelendőnek bizonyult, hogy végül a szerző egy második, bővített kiadás megjelentetésre szánta el magát. Ahogy már korábban írtuk, a könyvben visszaemlékezések és személyes élmények alapján rekonstruálódik az a miliő, az az atmoszféra, az a sokszínűség, ami a régmúlt időkben jellemezte a vár környéki, keszekusza utcácskákkal, alacsony házakkal, borozókkal és éttermekkel gazdagon tarkított budai városrészt, a Tabánt. A Tabán sokaknak ugyanazt jelenti, de sokaknak mást és mást. Vagy éppen ezt is, azt is. Ettől is különleges. Kinek a romantikus kalandokat, kinek a művészetet (legyen szó irodalomról, képzőművészetről van zenéről), megint másnak pedig a gasztronómiát.
A budai hegyek ölelésében fekvő táj és a Duna közelsége már ősidők óta vonzó otthont teremtett az emberek számára. A sziklák közül feltörő hévíz jótékony hatását már Mátyás király idejében felfedezték, de a törökök által elfoglalt Buda lakói, majd később a német és rác közösségek is élvezték a gyógyító fürdők előnyeit, mint például a híres Rác fürdő esetében. A hegyoldalak szőlőtőkéi pedig az elmúlt évszázadok során jelentős mértékben hozzájárultak a borászat virágzásához, gazdagítva ezzel a helyi kultúrát és gazdaságot.
A mai Tabán területe a budai Várhegy, a Gellért-hegy, a Nap-hegy és a Duna által öleli körül, míg nyugati határát a Déli pályaudvar, északi szélét pedig a Víziváros és Krisztinaváros képezi. E városrész nevének gyökerei a török Débágháne/Tabakhane szóra vezethetők vissza, amelynek jelentése: Tímár-telep. Ez a név arra emlékeztet, hogy egykor itt cserzővargák és tímárok működtek, mesterségük nyomai ma is fellelhetők a környéken. Az 1930-as évek városrendezési munkálatai során a régi épületek sokaságát lebontották, így az egykoron elhanyagolt terület jelentős átalakuláson ment keresztül. A későbbiekben a kisebb részeket beépítették, míg a nagyobb zöldfelületeket az 1960-as években parkosították. E folyamat végére a Tabán legendás koncerthelyszínné vált, ahol olyan felejthetetlen előadásokat tartottak, mint Radics Béla a Sakk-Matt zenekarral, Török Ádám a Minivel, a Syrius együttes, vagy a Locomotiv GT koncerteket.
Az este egy különleges filmvetítéssel indult, amelynek záró része egy körülbelül 6 perces videó volt a Tabánról. Ezt a filmet korábban a magyar közmédia is bemutatta, és a Kossuth-díjas Lukács Sándor színművész lenyűgöző narrációjával keltette életre Szabó Zoltán Attila könyvének bevezető szövegét. Az atmoszféra varázslatos volt, ahogy a múlt és a művészet találkozott a vásznon.
Az est vendége kiemelte, hogy a Tabán nem csupán a saját közössége számára jelentős, hanem szélesebb értelemben is fontos kulturális és történelmi örökséggel bír. Rámutatott, hogy ez a városrész valójában egy igazi olvasztótégely, ahol a horvátok, szerbek, bolgárok és svábok egyaránt otthonra leltek. Kifejtette, hogy a Tabán gazdasági szempontból is kulcsszerepet játszott, hiszen a híres Czakó Kert területén állt egykor a Dézsmaház, amely a régió kereskedelmi életének központja volt. A hely virágzása idején több mint 70 kocsma és vendéglátóhely működött, ami hatalmas keresletet generált a helyi termények iránt, és ezzel hozzájárult a térség gazdasági fellendüléséhez.
Mesélje el a szerző, hogy a második, bővített kiadás nemcsak az első kötet 2022-es megjelenésének pillanatait idézi fel, hanem a Tabánnal és a könyv fogadtatásával kapcsolatos legizgalmasabb eseményeket is összegzi. Különösen figyelemre méltó az a történet, amelyben az író jó barátja, Márton András színművész felidézi, hogy édesapja volt az első, aki úgy vélte, hogy a lerombolt tabáni hegy remek helyszín lenne a síeléshez. Sokan meglepődtek, amikor Márton apja hatalmas falécekkel elindult lefelé a hegyoldalon, és ezzel egy új divatot teremtett. Az ő bátor döntése számos követőt inspirált, és a Tabán újraéledt a síelők izgalmával.
Az est során a szerző legfrissebb műve, a XXI. század, 21 női sors varázslatosan megelevenedett, és izgalmas beszélgetések tárgyát képezte. A kötet különleges történetei és karakterei mély benyomást tettek a hallgatóságra, és ígérjük, hogy a következő alkalommal részletesebben is foglalkozunk ezzel a figyelemre méltó alkotással.
