**Tábori Anzix: Fedezd fel a Válaszút Titkait a Női Léptekkel** A tábori anzix különleges pillanatai mindig is összefonódtak a felfedezés, barátság és a titkok világával. Ezúttal a Válaszút varázslatos helyszínére invitálunk, ahol a női lélek mélységeit

Kallós Zoltán tízezer darabot számláló, csodálatos gyűjteménye olyan, mint a szív lüktetése, amely az erekbe pumpálja a vért, az életet, a tudást, a megtartó erőt. Ez a középpontja, a működést elindító és mozgásban tartó ereje a róla elnevezett alapítvány tevékenységének, amelyet évek óta rendületlenül visz a csapat.
Minél korábban kezd el egy gyermek foglalkozni a népi kultúra megfelelő ágával, annál hamarabb válik nyitottá. Biztonságosabban tud majd közlekedni a világban, mert van egy alapja, ha el is szakad tőle, bármikor vissza tud csatlakozni hozzá - vallja Balázs-Bécsi (Balla) Gyöngyi tanítónő, az alapítvány elnöke.
Nagyszerű csapatot alakított ki maga körül, akik segítettek az ingatlan felújításában, és ő felajánlotta nekik használatra. Zoli bácsi mellett nagyon sok ember megfordult, aki folytatni akarta azt, amit ő elkezdett, ő pedig támogatta az új elképzeléseket. A szórványkollégium hozta el azt a robbanást, ami az alapítványban megtörtént. Elindították az óvodát, és a korábban huszonöt évig szünetelő alsó tagozatos iskolát, majd a mezőgazdasági szakképzést, tangazdasággal. Öt megye (Beszterce, Maros, Kolozs, Fehér, Szilágy) gyermekeit iskoláztatják. A válaszúti csapat őrzi, és tevékenységével minden évben életre hívja, újraalkotja Zoli bácsi hagyatékát.
Az alsó tagozatnak szóló szórványtábor célja beépíteni a magyar nyelv használatát a mindennapokba. Két ifjúsági táborukban párhuzamosan zajlik a hangszeroktatás és a táncoktatás. Az erdélyi zeneiskolák haladó diákjait hívják meg erre, az intenzív hangszeroktatáson különböző tájegységek zenéit dolgozzák fel, megtanulnak együtt zenélni, zenekarban, tánc alá muzsikálni. Emellett kötelező az énektanulás, mert a zenésznek tudnia kell az ének szövegét, különben hogy tudná, mikor mit húzzon?
A Napsugár gyermeklap táborának is otthont adnak, bár a szervezés nem az ő feladatuk. Ezt követően minden évben megrendezik a Bolyai Nyári Akadémia népművészeti táborát, amely kifejezetten pedagógusok számára készült. Ezt követi a népszerű családos tábor, valamint a kézműves tábor, amely kifejezetten felnőtteknek szól, hat különböző műhellyel. Végül, augusztus második hetében kerül sor a felnőtt táborra, ahol a résztvevők számos izgalmas program közül választhatnak.
Erre idén háromszázan jelentkeztek, tíz országból, Amerikától Kínáig, Angliától Hollandiáig érkeztek résztvevők, de legtöbben az anyaországból. Leginkább a 20-30 év közöttiek képviseltetik magukat, aztán a 16-20, őket a 40-50-es korosztály követi létszámban, de zömmel van jelen 60 pluszos is.
A felnőtt tábor jellegzetessége a korosztály és a nemzetiségek színessége, három táncrendet és három tudásszintet kínálnak fel számukra. Sok a visszajáró, van, aki évek óta csak a kezdő szinten marad, mert neki ez épp elég ahhoz, hogy mulatni tudjon, de van olyan is, aki nyolcadik éve tanulja a haladó boncidai táncokat, és noha magabiztosan tudja, attól még a figurák gazdag világa minden évben visszacsalja.
A válaszúti tánctábor varázsához nemcsak a különleges helyszín járul hozzá, hanem a magas színvonalú oktatás, az öt különböző zenekar, valamint a két párhuzamosan zajló táncház is. A hajnalig tartó éneklés és mulatozás, valamint a szervezők folyamatosan segítőkész hozzáállása mind hozzájárulnak a felejthetetlen élményhez. A muzsika szinte folyamatosan átszövi a levegőt, kivéve az étkezések és a napi kétórás pihenőidő alatt, így a táborozók szinte észrevétlenül sodródnak a felfokozott, dinamikus hangulattal.
Még a céltalan, szemlélődő ücsörgés is varázslatos élményt nyújt itt. Délután szakmai előadások várják az érdeklődőket a gyűjtemények házában, ahol a tudás és a kultúra találkozik. A tábori élet színes foltjait a folyamatosan váltakozó vásárosok jelenléte is gazdagítja; hol Teréz cigányné, hol a székiek és kalotaszegiek kínálják pazar portékáikat a táborozóknak. A Kallós-gyűjtemény mindenki számára lenyűgöző, és a tárlatvezetés igazán felejthetetlen élmény. Naponta kétszer tartanak énektanulást, ahol a délutáni alkalmakon gyakran idős mezőségi adatközlők tanítanak, hiteles módon, hagyományos stílusban. A különböző nációk és generációk szerves egységben egyesülnek, valami csodálatos összhangban, örömben és felszabadultságban, hiszen hat napon át eltűnik a külső világ zaja, a hétköznapi élet terhei, és mindenki egyfajta jótékony transzállapotban lebeg.
Hedy, aki indonéz gyökerekkel rendelkezik, már negyvenhárom éve hódol a tánc szenvedélyének. Férjével együtt Hollandiából érkeztek Magyarországra, ahol Hedy kitűnő magyar nyelvtudásával mindenkit lenyűgöz. Számára a tánc nem csupán egy művészeti forma, hanem az élet elengedhetetlen része; úgy véli, hogy a tánc olyan, mint a légzés – nélkülözhetetlen ahhoz, hogy igazán élhessünk. A magyar zene pedig olyan, mint a szívverés, amely életet lehel a mozdulataiba. Gabi, aki New Jerseyből érkezett, a táncot egyfajta transzcendens élményként éli meg, amely hatalmas boldogsággal tölti el. Zsuzsi, Szigetszentmiklós büszkesége, számára a tánc ajándékozás és ajándék elfogadása – egy közös utazás, amely elvezet egy régóta vágyott célhoz. Büszke a saját nemzete tánckultúrájára, amely gazdagítja mindennapjait. A tánc számára a kiteljesedés szimbóluma, amely lehetővé teszi, hogy kifejezze önmagát és összekapcsolódjon másokkal.
A diaszpórában élők számára a néptánc nem csupán egy művészeti forma, hanem egy olyan eszköz is, amely lehetővé teszi számukra, hogy megőrizzék identitásukat és kapcsolatot tartsanak a gyökereikkel. Ez a tánc egy hidat képez a múlt és a jelen között, lehetőséget adva arra, hogy az emberek közösen ünnepeljék kultúrájukat, hagyományaikat, és átadják azokat a következő generációnak. Azonban...
Dr. Székely Melinda, magyartanár és a Sapientia néptánc karának oktatója, tizenhat éves korától tanít táncot, már a kezdetekben ott volt Zoli bácsi csapatában. Párjával is Válaszúton történt a kapcsolódás, tehát életük meghatározó helyszíne. Miközben különböző nemzetek és korosztályok forognak körülötte az oktatás alatt, úgy véli, a legalapvetőbb egy tánctábor alatt a kapcsolódás, ahogy férfi, nő, idős, fiatal, európai, keleti, a tánc nyelvén kapcsolódni tud egymáshoz...
Ráadásul léteznek olyan megfoghatatlan érzések is, amelyek túlmutatnak a szavakon, és mélyen a lélekben gyökereznek. Ezek a titkos rezgések képesek hosszú időn át összefogni azokat a darabokat, amelyek egyébként széthullanának.
A sámánisztikus hagyományokban, amikor valaki a gyógyítójához fordult a lehangoltság vagy csüggedés miatt, a sámánok rendszerint az alábbi kérdéseket vetették fel:
A tánc, az ének és a mesék igazságának megőrzése elengedhetetlen, hiszen a lélek olyan, mint egy madár, amely szárnyalni vágyik. E vágy kifejezésére a saját táncaink, dalaink és meséink a legkézenfekvőbb eszközeink. Ezek a kifejezési formák nem csupán szórakoztatnak, hanem őseink szellemiségét is magukban hordozzák, lehetővé téve számunkra, hogy felfedezzük és megéljük legigazabb önmagunkat.