Felfedeztek egy új, idegen bolygót, ahol a szél olyan intenzitással süvít, hogy a kutatók még sosem tapasztaltak hasonlót. Ez a különleges légáramlat nem csupán a tájat formálja, hanem új kihívások elé is állítja a tudósokat.

A WASP-127b jelű exobolygó nagyjából 500 fényévre van a Földtől, a csillaga pedig olyan hatással van rá, hogy az eddig ismert legerősebb szelet hozta létre a bolygó felszínén.

Az úgynevezett Beaufort-skála szerint egy 9 km/h-s széllökés az enyhe szél kategóriájába sorolható. Nem különösebben veszi észre az ember, kerékpározás közben pedig legfeljebb némi kellemetlenséget jelent, ha épp menetiránnyal ellentétes irányba fúj. A német Göttingeni Egyetem tudósai nemrég egy távoli exobolygó, a forró Jupiterek családjába tartozó WASP-127b szélsebességét mérték meg, és szintén 9 jött ki. Csakhogy a sebességét nem km/h-ban, hanem km/s-ban lehet mérni. Mindez azt jelenti, hogy a felszínen

32 400 km/h sebességgel fúj a szél.

Ez a szél olyan erős, hogy még a Beaufort-skála is képtelen lenne megbirkózni vele. Képzeld el, milyen nehéz lenne ilyen időjárásban biciklizni!

Ha komolyra fordítjuk a szót, érdemes megemlíteni, hogy az ilyen szélerősség nemcsak a Földön, hanem a Naprendszer más égitestjein sem tapasztalható. Ha a bolygónk felszínét nézzük, ez a szélerősség a hangsebesség 28-szorosának felelne meg. A Naprendszer legerősebb szele a Neptunuszon található, de még ez is eltörpül a WASP-127b-hez képest, ahol mindössze 0,5 km/s, azaz 1800 km/h sebességgel lehet számolni.

A bolygó több mint 500 fényévre van a Földtől, és bár nagyobb mint a Jupiter, a tömege jóval kisebb. Ez annak köszönhető, hogy olyan közel van a csillagához, hogy az felfújja az égitest légkörét. Ennek köszönhetően viszont amikor elhalad előtte, a fény áthalad a légkörön, így a kutatók láthatják, hogy mely kémiai elemek nyelték el a fényt. Ez segít abban, hogy a légkör összetételét elemezzék - írja az IFLScience.

A kutatók az Európai Déli Obszervatórium rendkívüli teljesítményű Very Large Telescope-ját alkalmazták a megfigyelésekhez, és felfedezték, hogy a légkörben vízgőz és szén-monoxid található. Azonban a két anyag esetében figyelemre méltó eltéréseket tapasztaltak: az egyik jel gyorsan a Föld felé tartott, míg a másik távolodott tőle. Ez arra a következtetésre vezetett, hogy a felszínen rendkívül erős szél fújhat. Az erről szóló kutatás részleteit az Astronomy & Astrophysics című tudományos folyóiratban tették közzé.

A bolygó sajátos keringési mechanizmusa miatt mindig ugyanaz a fele néz a csillag felé. Ennek következtében az egyik oldalán folyamatos nappal, míg a másikon állandó éjszaka uralkodik. Ez a jelenség jelentős hőmérséklet-különbségeket idéz elő az egyenlítőnél, valamint azon a vonalon, ahol a fény és a sötétség találkozik.

A kutatók megállapításai szerint mindez arra utal, hogy a Föld időjárási rendszere rendkívül összetett és sokrétű.