Valóban létezik lehetőség arra, hogy egy erős napkitörés jelentős hatással legyen a Földre. Ezek a naptevékenységek, amelyek a Nap felszínén zajlanak, hatalmas mennyiségű energiát és részecskét bocsáthatnak ki, amelyek elérhetik a Föld légkörét. Az ilyen
1859-ben olyan erős napkitörés történt, hogy a Napból kiáramló részecskék miatt kigyulladtak az akkor elterjedőben lévő távíróberendezések. Emiatt sokan úgy vélik, egy hasonló esemény ma, amikor a technológia jóval nagyobb mértékben átszőtte a mindennapokat, valóságos összeomlást váltana ki a társadalom mindennapi működésében. A kockázat nem nulla, de azért van mivel hűteni a kedélyeket.
Bejött az Indiai Technológiai- és Tudományos Oktatóintézet (Indian Institutes of Science Education and Research, IISER) kutatóinak előrejelzése. 2023 decemberében arról beszéltek, hogy az aktuálisan zajló, 25. napciklus 2024 elején érhet el eddigi csúcsára: rengeteg napkitörés várható, amit akár a földi kommunikációs rendszerek felhasználói is megérezhetnek.
A csillagászok az elmúlt év során számos lenyűgöző jelenséget rögzítettek, ám a legfigyelemreméltóbb események az év első felében zajlottak. Tavaly januárban egy rendkívül ritka napkitörést sikerült dokumentálni, amely során egyszerre négy különböző helyen is robbanások rázkódtatták meg a csillagot. A NASA Solar Dynamics Observatory űrszondája három, a legintenzívebb kategóriába sorolt napkitörésről örökített meg felvételeket. A legemlékezetesebb esemény azonban május 10-én történt, amikor egy olyan erős geomágneses vihar csapott le a Földre, amilyenre már húsz éve nem volt példa. Ennek következtében Magyarország területéről is szabad szemmel lehetett megcsodálni a sarki fényt, ami különleges élményt nyújtott a csillagászathoz és a természeti jelenségekhez vonzódóknak.
A felsorolt eseményekben van egy közös vonás: bár rendkívül látványosak és intenzívek voltak, mégsem váltak komolyabb problémává a Földön. A tudósok már hosszú ideje figyelmeztetnek arra, hogy egy jelentős napkitörés akár hetekre, sőt hónapokra is megbéníthatja a kommunikációs rendszereket, ami súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat. Az IISER kutatói által említett zavarok csupán a májusi esemény következményeként jelentkeztek, ám ez sem volt igazán drámai: a GPS-hez kötött traktorok vetését átmenetileg le kellett állítani, mivel a geomágneses vihar zavart okozott a működésükben. Ez viszont távol áll attól az apokaliptikus forgatókönyvtől, amelyre sokan számítanak a figyelmeztetések alapján.
A Naprendszerünk középpontjában álló csillagunk éppen a 25. napciklusának fázisában van, amely 2019 decemberében indult el. Egy ilyen ciklus, amely magában foglalja a felfutási, tetőzési és lefutási időszakokat, körülbelül 11 éven át tart, és a különböző szakaszait a napfoltok számának változása határozza meg. Ezek a napfoltok a Nap felszíni hőmérsékleténél sokkal hűvösebb területek, így a megfigyelések során sötét foltokként jelennek meg a csillag képén. Ebből adódik a napfoltok elnevezése is, hiszen a színük és hőmérsékletük miatt könnyen észlelhetők a Nap fénylő felszínén.
Hogyan is függ össze mindez a napkitörések jelenségével?
