Ukrajna hivatalosan is csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, ezzel megerősítve elkötelezettségét a nemzetközi jog és az igazságszolgáltatás iránt. Ez a lépés új lehetőségeket nyit meg az ország számára, hogy felelősségre vonhassa mindazokat, akik h
Az Orbán-kormány idén hozta meg azt a döntést, hogy Magyarországot kilépteti a testületből.
Ukrajna hivatalosan is csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), így mostantól az ország zászlaja is látható a bíróság hágai központjában, a Római Statútumot aláíró államok lobogói között. A Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtöki tájékoztatása szerint Ukrajna 2024. október 25-én tette le a ratifikációs okiratát, amelynek következtében a statútum 2025. január 1-jén lép hatályba. Ezzel Ukrajna a 125. állam, amely csatlakozik a Római Statútumhoz, jelezve ezzel elkötelezettségét a nemzetközi igazságszolgáltatás iránt.
A hágai hivatalos tájékoztatás szerint Tomoko Akane, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke csütörtökön ünnepélyes keretek között átadta Ukrajna hollandiai nagykövetének a Római Statútum egy különleges kiadását. Ezt a gesztust a jogállamiság iránti elkötelezettség kifejeződéseként értelmezték. A közleményben Tomoko Akane szavait idézték, aki hangsúlyozta, hogy Ukrajna csatlakozása a Római Statútumhoz azt jelenti, hogy a nemzetek azon közösségéhez tartozik, amelyek elkötelezettek a nemzetközi közösséget aggasztó legsúlyosabb bűncselekmények büntetlenségének felszámolása iránt.
Paivi Kaukoranta, a Részes Államok Közgyűlésének (ASP) elnöke kijelentette, Ukrajnának a bírósághoz való csatlakozáshoz vezető útja a jelenlegi nehéz időszakban figyelemre méltó ellenálló képességet, bátorságot és a jogállamiság iránti elkötelezettséget mutat. "A Római Statútum ratifikálása a büntetlenség elleni küzdelem és a Nemzetközi Büntetőbíróság alapelvei iránti közös elkötelezettségünket szimbolizálja" - fogalmazott.
Andrij Kosztyin, Ukrajna nagykövete a csatlakozási ünnepségen hangsúlyozta, hogy Ukrajna zászlaja a Római Statútum 125. államaként egy nemzet büszke jelképe, amely hirdeti a béke, az igazságosság, a méltóság és a szabadság iránti elkötelezettséget. E szimbólum mögött egy olyan nép áll, amely hihetetlen kihívásokkal nézett szembe, és folyamatosan küzd, de soha nem veszítette el a hitet abban, hogy a törvényesség, és nem az erőszak kell, hogy vezérelje a világot.
A Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, amiből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott diplomáciai konferencián 160 állam részvétele mellett elfogadták a statútumót. Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését. A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum megfogalmazása szerint "megrázzák az emberiesség lelkiismeretét". Ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Az ICC, vagyis a Nemzetközi Büntetőbíróság, a világ első állandó jogi testülete, amely a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására hivatott. Ez a bíróság képes fellépni akkor is, ha az érintett állam nem tudja vagy nem akarja megtenni ezt. Fontos megjegyezni, hogy az ICC csak azokban az ügyekben tud eljárni, amelyek 2002. július 1. után történtek, és joghatósága kizárólag azokra az országokra terjed ki, amelyek ratifikálták az alapokmányát.
Mint ismert, Magyarország épp az idén lépett ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból, azt követően, hogy a testület a Gázai övezetben elkövetett népirtásért elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
