Van egy olyan téma, amely körül szinte mindenki egyetértene Magyarországon.
Fotó: Getty Images - A kábítószerellenes intézkedések mögött szinte az egész magyar közvélemény áll.
Horváth László hangsúlyozta, hogy ezért lépett életbe június 18-án Magyarországon Európa egyik legszigorúbb törvénycsomagja. Kiemelte, hogy a kábítószerek esetében ma már nem csupán a kémiai összetétel a mérvadó, hanem sokkal inkább a szándék. Amennyiben valaki kábító hatású szert szándékosan forgalomba hoz, azt szigorú büntetések várják.
A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a kábítószerprobléma már nem csupán a nagyvárosok sajátossága, mint ahogy az a '90-es években volt, hanem ma már a legeldugottabb falvakban is jelen van, függetlenül a társadalmi helyzettől. Kiemelte, hogy ez a jelenség súlyosan károsítja a közösségeket: roncsolja a családokat, elválasztja a gyerekeket szüleiktől, és megingatja a közösségek biztonságát és a kölcsönös bizalmat. Azok a csoportok, amelyek szeretnének felzárkózni, sajnos elvesztik az esélyeiket a fejlődésre és a jobb jövőre.
Horváth László rámutatott, hogy a szigorú drogtörvény tekintetében a magyar társadalom nem annyira megosztott, mint ahogy azt a liberális média sugallja: felmérések szerint az emberek 90 százaléka támogatja a kőkemény fellépést a drogterjesztők ellen. Megjegyezte: amennyiben a társadalom azt hiszi, hogy a rendőr mindent megold, akkor nagyot téved, a védőnőtől kezdve a családokon és pedagógusokon át a polgárőrökig mindenkinek dolga van. A kormánybiztos megemlítette a prevenció fontosságát, jelezve, a megelőzés ma még nincs rendszerszinten összefogva, ezekre szeretnék a közeljövőben koncentrálni az erőket. "A fogyasztó sokszor áldozat, aztán neki lesznek áldozatai" - fogalmazott, hozzátéve: a szigorú fellépések hatására az idei fesztiválszezonban érezhetően kisebb a kábítószer jelenléte.
Haller József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendészettudományi doktori iskola vezetője és az MCC neurobiológiai műhelyének irányítója kifejtette, hogy sokan tévesen azt gondolják, a drogok csupán a társadalom peremére szorultak „boldogságpótlékai”. Ugyanakkor a drogfogyasztók körében végzett kutatások azt mutatják, hogy legalább kétharmaduk „rekreációs drogfogyasztónak” számít: életükben semmiféle komoly probléma nem áll fenn, magasan képzettek, jól keresnek, és mégis azért nyúlnak a kábítószerekhez, hogy mélyebbre ássanak saját pszichés világukban, és felfedezzenek valamilyen rejtett, belső konfliktust.
Kiemelte, hogy a törvény szigora elsősorban azokat sújtja, akik terjesztenek, a prevenció a fogyasztókat célozza, vagyis az egyik nem a másik rovására megy, hanem kiegészítik egymást.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője kiemelte, hogy a médiában csupán a kirívó esetek kapnak figyelmet, miközben folyamatosan valós emberi tragédiák zajlanak, amelyek megértése kihívást jelent. Szerinte a kommunikációban egyszerűsített üzenetekre van szükség, és a drogokkal kapcsolatban egyértelmű álláspontot kell képviselni: a válasz mindig az, hogy nem.
Elmondta, hogy az embernek mindig van választása, a drogokkal kapcsolatban ezt a választást veszik ki a függők életéből. "Ez talán az autonóm emberrel szemben a legnagyobb bűn, ami történhet" - fogalmazott.
Győrfi Pál véleménye szerint a gyerekek egy teljesen eltérő világban nőnek fel, mint a szüleik, ezért a velük való kommunikáció során egyre nagyobb kihívás hitelesnek maradni. Ennek ellenére fontos, hogy folyamatosan törekedjünk arra, hogy valóban megértsük őket, és hiteles kapcsolatot alakítsunk ki velük.
