Varga Mihály határozottan kiállt a jegybank függetlensége mellett, erőteljes üzenetet fogalmazva meg.

A Magyar Nemzeti Bank mai kamatdöntő ülésén változatlanul, 6,5 százalékon hagyta az irányadó rátát. Ez a döntés teljes mértékben összhangban állt a piaci várakozásokkal, így immár kilencedik alkalommal tartja szinten az alapkamatot a jegybank. A mai ülés különlegességét az adta, hogy a Monetáris Tanács az új Inflációs jelentés végleges verzióját is áttekintette, amelyben frissítették a gazdasági prognózisokat. Varga Mihály jegybankelnök a délutáni sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az inflációval szembeni harc még korántsem zárult le.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját stagnálás jellemzi 2024 ősze óta. Az alapkamat szeptemberben 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkent, azóta változatlan maradt. Az óvatos megközelítést az indokolja, hogy a februári inflációs adatok 5,6 százalékra emelkedtek, és a maginfláció 6,2 százalékra szökött.

A májusi kamatdöntés után a jegybank hangsúlyozta:

Az inflációs pálya az idei évben a korábban vártnál magasabban alakul, a cél elérése későbbre tolódik.

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank a mai kamatdöntő ülésén megőrizte az irányadó rátát, amely továbbra is 6,5 százalékon áll. A jegybank tájékoztatása szerint májusban az infláció enyhe emelkedést mutatott, és ha nem történtek volna kormányzati beavatkozások, az éves áremelkedés üteme körülbelül 6 százalékos szinten stagnált volna.

A legutóbbi monetáris tanácsi ülésen elhangzottak alapján a Monetáris Tanács határozottan elkötelezte magát az inflációs célok tartós megvalósítása mellett. Az előrejelzések szerint 2027-re várható, hogy az infláció elérheti a 3%-os jegybanki célt, és ezt fenntartható módon tudja teljesíteni.

A piaci stabilitás fenntartása és az inflációs várakozások horgonyzása kulcsfontosságú

- emelte ki a jegybank vezetője, kiemelve az óvatos megközelítés fontosságát.

A nemzetközi gazdasági környezet folyamatosan átalakul, amelynek hátterében a geopolitikai feszültségek és a vámbejelentések okozta bizonytalanság áll. A globális befektetői hangulat rendkívül ingadozó, és az energiaárak is jelentős fluktuációnak vannak kitéve. Az Európai Unió gazdasági növekedésének kilátásai romlottak, ám a költségvetési kiadások fokozása talán segíthet enyhíteni ezt a kedvezőtlen tendenciát.

Május hónapban az inflációs ráta 4,4 százalékra nőtt, míg a maginfláció 4,8 százalékra csökkent. Az árkorlátozó intézkedések, amelyek részben a hatóságok, részben önkéntes alapon kerültek bevezetésre, rövid távon jelentős hatást gyakorolnak az infláció mérséklésére. Ugyanakkor a vállalatok árazási stratégiáiban továbbra is megfigyelhetőek jelentős áremelkedések. A májusi árváltozások az iparcikkek esetében kissé a történelmi átlag felett mozogtak. Az egyszeri tényezők hatását kiszűrve a piaci szolgáltatások terén is dinamikus áremelkedés volt tapasztalható. A lakossági inflációs várakozások mérséklődtek, de továbbra is magas szinten stabilizálódtak - tájékoztatott Varga Mihály a legfrissebb statisztikák alapján.

Áprilisban a folyó fizetési mérleg közel 940 millió eurós többletet regisztrált, ami kedvező jele a gazdasági helyzetnek. A belső kereslet élénkülése mellett azonban 2025-re várhatóan átmeneti csökkenés tapasztalható a folyó fizetési mérleg többletében. Az ezt követő év elejétől azonban a külső kereslet normalizálódása és az új beruházások révén fellendülő termelés hozzájárul a külső egyensúlyi helyzet fokozatos javulásához. E folyamatok következtében a folyó fizetési mérleg többlete 2025-re a GDP 2 százalékára, 2026-ra 2,2 százalékra, míg 2027-re 2,5 százalékra emelkedhet.

Csütörtökön kerül nyilvánosságra az inflációs jelentés, amely alapján a várakozások szerint a magyar gazdaság fokozatos élénkülésen megy keresztül. Ezen a héten 0,8 százalékos GDP-növekedésre számítanak. Az idei évre átlagosan 4,7 százalékos inflációt prognosztizálnak.

Az infláció elleni küzdelem még nem ért véget

- hangoztatta Varga Mihály.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, amit főként a mérséklődő kamatkiadások, valamint a csökkenő állami beruházások támogatnak. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az államadósság 2025. évi csökkenését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével a GDP-arányos adósságráta 2026-tól csökkenhet.

Varga Mihály még június elején bejelentette, hogy folytatja az egyeztetéseket a Magyar Nemzeti Bank és a Bankszövetség között a vállalati hitelezés bővítése és a kibercsalások elleni intézkedések érdekében. Az Index érdeklődésére a jegybank elnöke elmondta, hogy az első megbeszélések során elsősorban a lakossági problémákra fókuszáltak, most viszont a vállalati hitelpiac ösztönzése került a figyelem középpontjába.

A hazai gazdaság fejlődése szempontjából kiemelkedően fontos, hogy milyen típusú verseny bontakozik ki a kereskedelmi bankok között.

- emelte ki Varga Mihály.

A jegybank egy speciális vállalati hitelcsomagot javasolt a Bankszövetség számára, amely kedvező kamatozási feltételek mellett segítené a kis- és középvállalkozások beruházási elképzeléseit. Az új konstrukció várhatóan szeptembertől kezdve már hozzáférhető lesz.

Varga Mihály legutóbbi kínai látogatását bemutatkozó jellegű útnak minősítette, ahol részt vett egy konferencián, amely a zöldpénzügyek, a pénzügyi stabilitás és a tudatosság témáira összpontosított. Kiemelte, hogy Kína és Magyarország között több mint egy évtizedes együttműködés áll fenn, és hangsúlyozta a megbízható partnerek fontosságát, akikkel közösen dolgozhatnak. A kínai tapasztalatokat különösen értékesnek találja a kibercsalások elleni harcban, ami a jövőbeni együttműködés szempontjából is kulcsfontosságú lehet.

A lengyel jegybank függetlenségével kapcsolatos aggályokról kérdezve Varga Mihály egyértelműen kiállt a lengyel kollégák mellett.

A jegybankok függetlensége mindenhol a világon fontos, hiszen akkor tudják hatásukat legoptimálisabban kifejteni, ha ez a függetlenség tiszteletben van tartva

- nyilatkozta a jegybank elnöke.

Beszámolt arról, hogy 2023 óta Lengyelországban aggasztó jelei mutatkoznak a jegybank függetlenségének csorbulásának, miután az állambíróság elé kívánták citálni a központi bank vezetőit. Ekkor a lengyel alkotmánybíróság végül megakadályozta ezt a lépést, de az ügy idén újra felszínre került, amikor a varsói ügyészség váratlanul belépett a jegybank épületébe, és iratokat foglalt le.

Ahogyan 2023-ban már tettük, most is határozottan kiállunk a lengyel jegybank függetlensége mellett, és kifejezzük támogatásunkat lengyel kollégáink iránt.

- jelentette ki határozottan a központi bank vezetője.

Később az Economx érdeklődésére kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között egy kölcsönösen tiszteletben tartott felelősségi viszony áll fenn. A két fél döntéseit és hatáskörét figyelembe veszik egymás irányában; azonban az MNB elsősorban a hivatalos, nem csupán nyilvános nyilatkozatokat tartja fontosnak, és ezek alapján, amennyiben szükséges, aktualizálják előrejelzéseiket.