Egyre nagyobb mértékben tapasztalható, hogy a magyarok pénzügyi tudatossága csökken, ami azt eredményezi, hogy sokan nem fektetik be vagy takarítják meg a pénzüket.

Az idei harmadik negyedévben tovább nőtt azon pénzösszegek mennyisége, amelyek lekötés nélkül, készpénzben vagy látra szóló betétekben vannak elhelyezve. Ezek az összegek általában nem kamatoznak, így jelentős értékcsökkenésnek vannak kitéve. Emellett a magyar háztartások külföldön tartott megtakarításainak értéke is rekordmagasságokba emelkedett.

Megérkeztek az MNB friss előzetes adatai, amelyekből fény derül arra, hogyan alakultak a magyar háztartások pénzügyi megtakarításai és kötelezettségei 2025 harmadik negyedévében.

Az idei év harmadik negyedévében a legfrissebb előrejelzések szerint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek terén új csúcsokat értünk el. Az eszközök értéke 114 565,5 milliárd forintra nőtt, míg a kötelezettségek összegét 17 638 milliárd forintra becsülik.

A háztartások nettó pénzügyi vagyona 2025 harmadik negyedévében elérte a 96 927,5 milliárd forintot. Ez az összeg a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 8,95%-os növekedést mutat, míg az előző negyedévhez képest 1,59%-kal gyarapodott.

Tovább emelkedett a készpénzben és lekötésnél nélkül, látra szóló betétben lévő pénz összege. Előbbi 7304,9 milliárd forintra, utóbbi pedig 12 626,5 milliárd forintra rúg. Ezen tételek összege, 19 931,4 milliárd forint eddig rekordnak tekinthető, 12,23 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának értékét.

Érdekességként megemlíthetjük, hogy a készpénzállomány az előző negyedévhez képest enyhén emelkedett, ám a lekötés nélküli bankszámlákon tárolt pénzösszeg jelentős mértékben megnövekedett.

Miért lényeges az, hogy ekkora összeget tartanak lekötés nélkül a magyarok? Azért, mert ezen összeg jellemzően nem termel semmilyen hozamot, ugyanis a legtöbb banknál a látra szóló betétek kamata is elhanyagolható. Márpedig a szeptemberi visszatekintő 4,3 százalékos éves inflációból kiindulva a lekötés nélküli állomány vásárlóértéke nagyságrendileg 857 milliárd forintot veszített az értékéből.

Kicsit másképp megközelítve minden magyarra durván 2,089 millió forint készpénz, lekötés nélküli számlapénz jut, aminek az egy évvel korábbiakhoz képest 89 ezer forinttal csökkent a vásárlóereje. Természetesen ez csak egy szemléletes példa, hiszen a kérdéses összeg nem egyenletesen oszlik meg a magyar lakosság körében, jó eséllyel a leggazdagabbak kezében összpontosul ezen vagyon jelentős része.

Lehetne azt mondani, hogy az alacsony kockázatú, vagy kockázatmentes befektetések hozama elhanyagolható, de azért ez ma már nem állja meg a helyét. Lehet látni olyan betéteket, ahol az éves kamat bruttó 6-8 százalék körül alakul. Míg vannak olyan lakossági állampapírok, ahol az éves hozam, az EHM értéke 6,97 százalék, illetve 7,18 százalék. Vagyis már mérsékelt kockázatok mellett is leküzdhető a jelenlegi infláció, sőt áremelkedés feletti, reálhozamot lehet elérni.

Az előzetes becslések szerint 2025 harmadik negyedévében a magyar háztartások körülbelül 11 275,4 milliárd forintot tartanak külföldön, ami a teljes pénzügyi eszközállomány 9,85%-át jelenti. Kiemelkedő, hogy a magyarok külföldi vállalatokban való részesedése mintegy 5317,8 milliárd forintot képvisel. Ezen kívül 2675,3 milliárd forintnyi összeg található külföldi befektetési jegyekben, 2189,1 milliárd forint külföldi betétekben, valamint 1093,1 milliárd forint értékben külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban.

A külföldi pénzügyi eszközök összértéke 2024 harmadik negyedévéhez viszonyítva 14,16%-kal, míg az előző negyedévhez, azaz 2025 második negyedévéhez képest 2,68%-kal emelkedett. Ez a növekedés felülmúlta a pénzügyi eszközök általános emelkedési ütemét.

De vajon miért áramlik annyi tőke a határokon túlra? Érdemes hangsúlyozni, hogy valószínűleg a külföldön elhelyezett pénzügyi megtakarítások nagy része is a tehetős réteg birtokában összpontosul.

A külföldi betéti állomány növekedéséhez jelentős mértékben hozzájárulhatnak olyan innovatív szolgáltatók, mint a Revolut és más neobankok. Ezek a pénzügyi intézmények nem minősülnek hagyományos magyar bankoknak, ami azt jelenti, hogy a náluk elhelyezett pénz külföldi betétként kezelhető. A neobankok remekül kiegészítik a hagyományos magyar bankszámlákat, hiszen számos előnyös funkcióval rendelkeznek. Ráadásul a klasszikus banki megoldások között is fellelhetők olyan teljesen ingyenes csomagok, amelyek lehetővé teszik a költségek minimalizálását.

Emellett felmerülhetnek adózási okok is, hiszen hazánkban a legtöbb megtakarítási formán elért hozamot 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó terheli. Azt azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a külföldi befektetések után is jellemzően adózni kell.

Felmerülhet az a szempont is, hogy egyes esetekben a külföldön elhelyezett tőke biztonságban van. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy jelenleg nem tapasztalunk olyan kiugró országkockázatot itthon, amely a befektetők és a magyar háztartások számára komoly óvatosságra intene.

Fontos hangsúlyozni, hogy a devizában tartott megtakarítások és a külföldi pénzügyi eszközök nem azonos fogalmak. Például egy magyar pénzintézetnél nyithatunk deviza számlát vagy devizabetétet, de ezek a pénzeszközök még mindig itthoni forrással rendelkeznek, és nem számítanak külföldön tartott pénznek. Ezzel szemben, ha egy külföldi banknál nyitunk forint alapú számlát, akkor az ott elhelyezett összeg, függetlenül a devizanemtől, már külföldi pénznek minősül.

Az előzetes adatok szerint 2025 harmadik negyedévében a devizában lévő pénzügyi eszközök, legyenek azok betétek, készpénz vagy értékpapírok, összértéke 11 824,6 milliárd forintra nőtt. Ez az összeg egy évvel korábban, 2024 hasonló időszakában még csak 9914,9 milliárd forint volt. Ebből adódóan az eszközállomány egy év alatt 19,26%-os növekedést mutatott.

Valószínű, hogy sokan a forint helyett egy stabilabb devizát kerestek a befektetéseikhez, hogy ezzel védjék magukat a hazai valutának a piaci ingadozásaival szemben. Mások pedig e lehetőségek kihasználásával próbálhattak profitra szert tenni, hozamokat generálni. (A legutóbbi időszakban tapasztalt forint erősödés pedig valószínűleg érdekes üzenet a megtakarítók számára.)

Természetesen sokan terveznek valamilyen devizában történő kiadást – legyen szó nyaralásról, síelésről vagy más külföldi programokról –, ami miatt már a megtakarításaikat is devizában kezdik el gyűjtögetni.

Az biztos, hogy a különböző devizáknak helye lehet egy befektetési portfólióban, de mindenkinek tisztában kell lennie a devizában rejlő lehetőségek mellett azok kockázatával is.

Kiváló megoldás lehet egy független szakértőre bízni a megtakarításaikat azok számára, akik nem érzik magukat otthonosan a befektetések bonyolult világában, vagy egyszerűen nincs elegendő idejük a pénzügyi kérdésekkel foglalkozni.