Kolbász vagy büntetés? Ne engedd, hogy a hatóság helyetted válasszon!

Reggeli erős pálinka, egy kis vérpörkölt, majd ahogy telik a nap, érkezhet a kóstoló a friss kolbászból és hurkából - talán így lehet a legjobban felidézni azt a jellegzetes, vidéki idillt, amely télen sok háztartást jellemez. Nem mindegy azonban, hogyan vágunk bele a disznóölésbe: könnyen előfordulhat, hogy a kolbász helyett a bírság lesz csípős, ha nem tartjuk be a disznóvágás szabályait. Mutatjuk, mikor büntethet a hatóság!

Visszahoznánk egy kicsit az árából? Íme a disznóvágás szabályai

Télen a legtöbb család azért vágja le a disznót, hogy utánpótlást biztosítson a húskészlethez a következő hónapokban, és hogy a segítőket egy kis ínycsiklandó kóstolóval megajándékozhassa. Vannak azonban olyanok is, akik a levágott sertés olyan részeit, amelyeket a család már nem kíván felhasználni, inkább értékesítenék, remélve, hogy ezzel valamennyit visszanyernek az állat beszerzési költségéből. De ez már korántsem olyan egyszerű, mint régen: manapság nem elegendő „csak úgy” árusítani a hurkát, kolbászt vagy szalonnát, hiszen rengeteg adminisztráció és jogi előírás nehezíti a folyamatot.

A disznóvágás körülményeit a 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet szabályozza, amely részletesen ismerteti a „kis mennyiségű, helyi és marginális” élelmiszer-előállítás és -értékesítés folyamatát. Más szavakkal: ha a családi disznótor során készült kolbászok nem csupán a rokonok asztalát díszítenék, hanem piacra is kerülnének, akkor nagymama „jóvanazúgy, kisfiam!” kijelentése már nem elegendő – szigorú szabályokat kell követnünk.