Tüdőbetegség, amely csendben támad: Magyarországon több százezer ember egészsége forog kockán.

A dohányzás a COPD egyik fő okozója, mégsem csupán az idős dohányosok betegsége - egy olyan népbetegség, amely Magyarországon - becslések szerint - több mint félmillió embert érinthet. A már kialakult COPD ugyan nem gyógyítható meg, de a megfelelően megválasztott kezelés segíthet a tünetek enyhítésében, a betegség előrehaladásának lassításában és az állapotromlás megelőzésében.

A COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség, napjainkban már a harmadik leggyakoribb halálozási okként tartja számon a világ, hiszen körülbelül 3,5 millió ember életét követelte eddig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2030-ra a betegség felelős lesz minden harmadik ember haláláért. A világnap idei mottója, „Ha elfogy a levegő – gondolj COPD-re!” („Short of breath? Think COPD”), arra figyelmeztet, hogy a betegség hosszú ideig lappanghat, mielőtt súlyos tüneteket okozna, így fontos, hogy tudatosan odafigyeljünk a légzőszervi egészségünkre.

A COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség, egy tartós és visszafordíthatatlan légúti rendellenesség, amely nem csupán az érintett egyének életminőségét rontja, hanem komoly terheket ró a családtagokra és az egészségügyi ellátórendszerre is. A betegség súlyosságát tovább fokozza, hogy sok páciens hosszú ideig elkerüli az orvosi segítséget, így a diagnózis gyakran késlekedve érkezik, és a megfelelő kezelési lehetőségek is késlekednek. Ennek következtében a COPD sok esetben nem csupán súlyos, hanem sajnos halálos kimenetelű is lehet.

Magyarországon a tüdőgondozók nyújtotta adatok alapján körülbelül 180-200 ezer embert regisztrálnak COPD-betegként. Ugyanakkor a szakértők egyetértenek abban, hogy a valós számok 500-600 ezer körül mozoghatnak. Ez azt jelenti, hogy a COPD hazánkban hasonlóan elterjedt népbetegség, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség, így jelentős számú embert érint.

Ez a jelenség az élet minden szegmensére kihat: a COPD-vel küzdő betegek átlagosan 54 éves korukban kénytelenek korai nyugdíjba vonulni, ami komoly terheket ró a családtagjaikra és az egészségügyi rendszerre egyaránt.

Sajnos, még mindig rengetegen vannak, akik csak késlekedve keresik fel az orvost, és sokáig figyelmen kívül hagyják a figyelmeztető jeleket. Bár orvosi tanácsot kérni sosem késő, a COPD esetében a halogatás különösen komoly következményekkel járhat.

A nemzeti COPD-regiszterben gyűjtött adatok, a GOLD (Global Initiative for Chronic Obstructive Lung Disease) 2026 legfrissebb ajánlásait a napi gyakorlatba átültető háziorvosi praxisközösségek és a légzésfunkciós vizsgálatok a betegségmegelőzés és a hatékony terápia kulcsát jelenthetik a jövőben.

A hazai orvostársadalom folyamatosan követi a nemzetközi ajánlásokat és azokat - a lehetőségek szerint - késlekedés nélkül át is ültetik az ellátás gyakorlatába. A legújabb terápiás algoritmusokat követve a szakorvosok célzott kezeléseket tudnak ajánlani. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megfelelő terápia, a rehabilitációs programok és a rendszeres kontroll akár felére is csökkenthetik a fellángolások számát és lassíthatják az állapotrosszabbodást.

Egy lassan ketyegő bomba, amit megfelelő terápiával hatástalanítani lehet

A háziorvosok gyakran nem tudják a tünetek alapján egyértelműen megállapítani a diagnózist. A légzésfunkció-vizsgálat, más néven spirometria, jelentős szerepet játszik a betegség azonosításában, de a végső döntést mindig a tüdőgyógyász szakorvos hozza meg. Ő további vizsgálatokra is szükségét érezheti, mint például mellkasröntgen vagy CT, illetve vérvizsgálatok, hogy a lehető legpontosabb képet kapja a beteg állapotáról.

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) korai felismerése kulcsfontosságú a betegek számára, ezért elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek a betegség jeleivel, és szükség esetén azonnal orvosi segítséget kérjenek. Szilasi Magdolna, a neves tüdőgyógyász, aki az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet légzésrehabilitációs és foglalkozás-egészségügyi szakorvosa, hangsúlyozta, hogy a hatékony terápia csak a betegek aktív együttműködésével érhető el. Sajnos a felmérések szerint a páciensek mindössze 18%-a követi az orvosi utasításokat, ami hozzájárul a magas visszaesési arányhoz. Magyarországon a kórházi kezelést követően a betegek több mint 35%-a újra orvosi ellátásra szorul, ami rávilágít arra, hogy a megfelelő tájékoztatás és a betegek elkötelezettsége elengedhetetlen a sikeres kezeléshez.

A visszaesés nem csupán az orvosi ajánlások figyelmen kívül hagyásának következménye, hiszen a betegség természeténél fogva a fokozódó érzékenység is közrejátszik - hangoztatta a szakértő.

Minden egyes fellángolás tovább rontja a tüdőfunkciót, így a második fellángolás lehetősége már háromszorosára nő, míg a tizedik után ez a szám több mint 23-szorosra emelkedik. Ezen túlmenően minden fellángolás növeli a halálozás kockázatát is. Éppen ezért rendkívül fontos a megfelelő kezelés kiválasztása. A krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők mindennapjait a gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák okos kombinációja teszi elviselhetőbbé. Szerencsére Magyarországon már elérhetők olyan gyógyszerek, amelyek jelentősen csökkentik a COPD-vel élők tüneteit – tette hozzá Szilasi Magdolna.

Hosszú ideje elkötelezettek vagyunk a COPD-vel élők támogatása mellett. Olyan innovatív, célzott terápiákat fejlesztünk, amelyek a COPD-hez kötődő immunológiai eredetű gyulladások megakadályozására irányulnak, hogy a gyulladásos tünetektől szenvedő betegeknek jobb életminőséget biztosíthassunk, mondta Deszk Anikó, a Sanofi magyarországi vezérigazgatója.

Hozzátette: Magyarországon számos immunológiai és pulmonológiai klinikai vizsgálat zajlik, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar betegek minél hamarabb hozzáférhessenek a legújabb terápiás lehetőségekhez.